Amit az Örökségünk Nyomában c. sorozatról tudni kell
Az Örökségünk Nyomában a Marosvásárhelyi Rádió és a Kőbe Zárt Múltunk c. műsor új sorozata.
Legtöbb nemzet úgy érzi, múltja, kultúrája, sok évszázados öröksége összetéveszthetetlen más népek szellemi- és tárgyi kincseivel. Különösen így van ez a mi sajátos, erdélyi örökségünkkel, ahol Kelet és Nyugat találkozik a Kárpátok lábánál. Európa arculatát átalakította a gótika majd a barokk, amely kelet felé Erdélyig jutott el és ezáltal tette gazdagabbá tájaink képét.
A reformáció – és előtte a humanizmus – szinte azonnal megérkezett ide is, e sokszínű országrészbe, és annyira otthonossá vált, hogy a világon elsőként itt foglalták törvénybe a vallásszabadságot 1568-ban.
Éltek itt együtt szászok és magyarok, székelyek, örmények és böszörmények, zsidók és habánok, bolgárok, korábban besenyők is, majd a balkáni kultúrát magukkal hozó románok, és vált színesen gazdaggá, sajátosan egyedi erdélyi értékké az itt épült örökség.
Így vált a világörökség részévé a berethalmi szász evangélikus püspöki templomerőd, amelynek ma is látható ajtózárát a párizsi világkiállításon is megcsodálták,, vagy az Europa Nostra-díjas Torockó, a székelyderzsi templom Szent László-legendája, továbbá: Őraljaboldogfalva, Marosszentimre, Marosszentanna, Gelence és még számtalan régi templom.
De épültek itt várak és várkastélyok, készültek faragott székely kapuk és veretes kúriák, melyek dacoltak idővel, elmúlással, őrizték e tájat támadások vagy elvándorlások idején, melyek mind-mind gazdagabbá teszik ma is az itt élők életét, pedig olykor már csak romjaik állnak.
Külön öröm, ha ezek az értékek új életre kelnek. Habár Erdély a Világörökség térképen van, nekünk Erdély egésze a Világörökség része!
Vendégünk: Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnökkel az Örökségünk Nyomában szerkesztője, Nagy-Bodó Tibor beszélgetett.
