május 6, 2019

A világképemet szerettem volna színpadra állítani

Beszélgetés Kiss Csaba rendezővel Hazatérés Dániába című drámájáról avagy krimijéről

William Shakespeare Hamletje olyan remeke a világirodalomnak, amely referencia, de ugyanakkor továbbgondolásra is alkalmas örökzöld. Kiss Csaba rendező imádja a Hamletet, mégis úgy érezte, meg kell alkotnia saját királydrámáját, amelynek alapja és kiindulópontja a Shakespeare-i mű, ellenben sokkal közelebb ál a 21. század emberéhez. Nem azért, mert a benne felvetett kérdések nem lennének örökérvényűek, hanem pontosan azért, mert igenis, átvészelték a századokat és ugyanolyan aktuálisak maradtak, csak természetesen a környezet változott.

Fotó: Tompa Miklós Társulat

Kiss Csaba a szereplők tulajdonságaiból kiindulva mindegyiküket tovább elemzte, cselekedeteikre magyarázatot próbált találni. Leásott a jellemek mályére és kcisit újraalkotta őket, továbbgondolta azokat. Így jöttek létre azok a karakterek, akiket most a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpadán látunk, és akiket a Tompa Miklós Társulat remek színészei alakítanak. Titkokkal ugyanakkor örökérvényű kérdésekkel átszőtt történetet látunk, abszurd és groteszk szituációk sorjáznak, amelyek a helyzet komikumát, tragikumát hangsúlyozzák. A minimalista színpadkép valamint az előtérben, a függönyön váltakozó vetített képek a történet morális vetületét hangsúlyozzák. A képek ritmusa és témája mindenkiben a saját értelmezés lehetőségét indítja el.

Az alábbi összeállításban Kiss Csaba rendezővel beszélgetünk.

Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa.