A portré kicsit több kell, hogy legyen mint az arckép mása
Beszélgetés Dudás Sándor szobrásszal
Dudás Sándor bácskai származású, 1992-től Magyarországon élő szobrász mutatkozott be Marosvásárhelyen, a Bernády Galériában. Érdeklődésének középpontjában az ember áll. A portré, amely lehet szigorúan csak egy fej, egy makett, de lehet akár egészalakos kisplasztika. Dudás Sándor azokat a vonásokat, jellemzőket figyeli meg és ragadja meg, amelyek révén bronzportréi megelevenednek. Jelenleg kis méretekben dolgozik, noha a monumentálisról, a nagyról, a köztéri alkotásról nem mondott le. Bevallása szerint a kis méretek arra jók, hogy bármikor agyagba gyúrhassa ötletét, alakítgassa, és a megfelelő pillanatban kiöntesse. Figurái hol nyurgák, a végletekig elnyújtottak, hol gömbölydedek, kissé formátlanok, de mindenképpen a groteszkbe hajlóan követik tulajdonosuk jellemzőit. Szobroportréi, fejei szintén valamilyen felnagyított jellemző hordozói.
A következő összeállításban Dudás Sándor mesél alkotómunkáról, emberekről, szobrokról és kedvenc anyagáról, a bronzról.
Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa.
