• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9771 RON
  • USD4.6535 RON
  • GBP5.8883 RON
  • HUF1.2521 RON

A globális felmelegedéstől nem védhet meg a Kárpátok ölelése sem

A napokban Venezuela elvesztette az utolsó gleccserét is, miután kutatók az egyetlen megmaradt jégtömeget jégmezővé fokozták le. Az ország mintegy 10 ezer kilométerre van tőlünk, de a hírre figyelnünk kell. Venezuela az első ország, amellyel ez a modern korban történik meg, hogy elveszíti gleccserét. S ez a hír sokkal többről szól, mint a jégről. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 30 évben közel 28 billió tonna jég tűnt el bolygónkról. S ez jelzi, hogy a klímakutatók vészharangkongatása nem üres időtöltés. A tavalyi év csak közelebb hozta a vészforgatókönyveket, a Föld átlaghőmérséklete minden korábbi rekordot megdöntött és 1,45 Celsius-fokkal volt magasabb az ipari forradalom előtti átlagnál.

A világ vezető klímatudósai szerint a globális hőmérséklet a század végére legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik majd az iparosodás előtti szintek fölé, ezzel messze meghaladva a nemzetközi célkitűzéseket, és katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára. Aki most azt mondja, hogy persze, globális felmelegedés, miközben áprilisban is fagyok voltak, várja ki a beszélgetésünk végét, a szélsőséges időjárás is a klímaváltozás következménye, amelytől nem fog megmenteni minket a Kárpátok ölelése, legfeljebb késlelteti valamelyest a hatásokat. De persze, hogy jó hírt is mondjak, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elítélte a svájci kormányt nem elégséges klímapolitikája miatt. De kérdés, hogy mennyiben tekinthető történelmi jelentőségűnek és precedens értékűnek ez a döntés, és hatása lehet-e más országok klímapolitikájára.

Ez a mai témánk, Csepeli Réka, az NKE Európa Stratégia Intézetének a kutatója, a Sorbonne University fenntartható fejlődési oktatója a vendégem.