Az oktatás az éghajlatváltozásra adott válaszlépések javításának egyik alappillére – jelentette ki kedden Klaus Iohannis.

Az államfő A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés közvitára bocsátásakor mondott beszédet az elnöki hivatalban. Kifejtette, hogy az oktatást, a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni fellépést mandátuma prioritásainak tekintette, ezért az elnöki hivatalban területenként konkrét javaslatokat kidolgozó munkacsoportokat hozott létre.

„A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban” című jelentés többek között javasolja egy úgynevezett zöld hét beiktatását a tanév struktúrájába, továbbá a biológia, a földrajz és a természettudomány tantárgyak aktualizálását a környezetvédelmi fogalmakkal, valamint új, a témához kötődő választható tantárgyak bevezetését.

Alexandra Mihaela Bocşa elnöki tanácsos elmondása szerint a 2021-2022-es tanévre vonatkozóan mindenekelőtt azt javasolják, hogy az Iskola másként hét keretében a tanintézmények vezessenek be minél több, az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos tevékenységet, majd a 2022-2023-as tanévtől kezdődően beiktatják az iskolai év struktúrájába a zöld hetet is.

„Javasoljuk a biológia, a földrajz és a természettudomány tantárgyak aktualizálását a környezetvédelmi fogalmakkal, illetve további, a klímaváltozással foglalkozó opcionális tantárgyak bevezetését”– magyarázta Bocşa. Az elnöki tanácsos szerint a másik célkitűzés helyi, országos és nemzetközi szintű partnerségi kapcsolatok kialakítása, amelyek keretében a pedagógusok és a diákok különböző projektekben és tevékenységekben vehetnek részt ebben a témában.

A kormány eltökélt szándéka aktívan részt venni a tisztább környezethez és az egészségesebb élethez hozzájáruló projektek megvalósításában – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök az elnöki hivatalban.

A kormányfő A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés közvitára bocsátása alkalmából tartott eseményen vett részt. Nicolae Ciucă beszédében rámutatott, az európai polgárok 93 százaléka komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, és 96 százalékuk már részt vett legalább egy olyan kezdeményezésben, amely e jelenség visszaszorítását célozta. „Itt Romániában is érezzük az éghajlatváltozás hatásait, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az aszályok, a felhőszakadások, az árvizek, a szélsőséges időjárási jelenségek és a harmadfokú hőségriasztások” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, a romániaiak kétharmada nagyon komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, és a hatóságoknak kötelességük megoldásokat találni problémára. A miniszterelnök szerint a közvitára bocsátott jelentésben számos konkrét, megvalósítható intézkedés szerepel, és a kormány eltökélt abban, hogy forrásokat mozgósítson ezeknek a projekteknek a megvalósítására.

Forrás: Agerpres