Bukaresti értekezletük első napján elfogadott nyilatkozatukban hangsúlyozzák a NATO-tagállamok külügyminiszterei azt hangsúlyozták, hogy kizárólag Oroszországot terheli a felelősség az ukrajnai háborúért.

Leszögezték azt is, hogy Moszkva Ukrajna lerohanásával „durván megsértette a nemzetközi jog alapelveit és az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseit”. Kiemelik azt is, hogy az orosz agresszió világszerte hatással volt az élelmiszerellátásra, veszélyeztetve a legkiszolgáltatottabb országokat és népeket.

Az aláírók felróják Oroszországnak az ukrajnai civil lakossággal szemben tanúsított „kegyetlen magatartását”, az emberi jogok megsértését, „az erőszakos deportálásokat, a kínzásokat, a nőkkel, gyermekekkel és a kiszolgáltatott személyekkel szembeni barbár magatartást”. Mint hangsúlyozzák, „a háborús bűncselekményekért, a fegyveres konfliktus során elkövetett szexuális erőszakért felelős személyeket felelősségre kell vonni”.

Jens Stoltenberg a NATO külügyminiszterek bukaresti tanácskozásán azt mondta, a katonai szövetség nem részese a háborúnak, de mindaddig támogatni fogja Ukrajnát, amíg szüksége van segítségre.

Az Észak-atlanti Szerződés Szövetségének főtitkára tartalmasnak nevezte az ukrajnai háborúról és Kijev támogatásáról tartott tárgyalásokat. Emlékeztetett arra, hogy az ukrán katonáknak sikerült kiszorítani az ország egy részéről az agresszort, de Oroszország közben rakétákkal és drónokkal támadja a kritikus infrastruktúrát azzal a céllal, hogy a polgári lakosság sötétben és fűtés nélkül legyen kénytelen átvészelni a közelgő telet.

Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja fegyverként használni a telet, és arra kényszeríteni az ukránokat, hogy megfagyjanak vagy elmeneküljenek. A szövetséges államok üzemanyagból és áramfejlesztőkből álló segélycsomagokat ajánlottak fel Ukrajnának. Nem születetett azonban döntés Lengyelország kéréséről, hogy küldjenek Patriot-rendszereket Ukrajna védelmi kapacitásainak erősítésére.

A NATO elkötelezett az „orosz nyomás által érintett” partnereinek, Bosznia-Hercegovinának, Grúziának és a Moldovai Köztársaságnak nyújtott támogatás növelése mellett. Ezt Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára jelentette ki Bukarestben.

Emlékeztetett: a NATO és szövetségesei évek óta támogatást nyújtanak a három partnerországnak, többek között kapacitásépítés, reformok terén, valamint a védelmi és biztonsági intézményeik megerősítésére irányuló képzések formájában. Nyomatékosította: a bukaresti találkozó rávilágított a NATO és a három ország közötti „egyre erősebb együttműködésre”, a közös értekezlet pedig jó alkalom arra, hogy megbeszéljék a biztonsággal kapcsolatos közös aggodalmakat, főleg a fekete-tengeri térséget és a Nyugat-Balkánt illetően.

Forrás: Agerpres