A Kommunikációs Napok az a rendezvény, amely a kommunikáció, illetve a média területeibe avatja be az érdeklődőket. Az eseményt idén 14. alkalommal szervezték meg a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar harmadéves diákjai.

Az esemény megszervezését már a nyár elején elkezdték annak érdekében, hogy minden a helyén legyen. Egy hatalmas felelősség egy ekkora konferencia megszervezése, amely mind a szakmabelieknek, mind a külsősöknek új információt tud nyújtani. Az idei, 14. Kommunikációs Napok címe a Látszat néha csal volt, a szervezők pedig számos érdekes témát vonultattak fel. A konferencia megszervezése egyben egy hatalmas szakmai gyakorlatot is jelentett, vélekedett Szőcs Ágnes, III. éves egyetemi hallgató, a Kommunikációs Napok idei főszervezője.

Tizennégy év alatt számos érdekes előadás kapott helyet a Kommunikációs Napokon, aminek az első kiadását egy véletlen találkozás indította el. Minden évben más előadók, más témák, olyan, amelyeket a mindenkori harmadév érdekesnek talált, fogalmazott dr. Kádár Magor egyetemi docens, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szenátusának alelnöke.

Tagadhatatlan, hogy az algoritmusoknak hatása van a mindennapjainkra. A Google algoritmusa, a YouTube vagy éppen a különféle közösségi médiás oldalak algoritmusa olyan tartalmakat tár elénk, amelyekről azt gondolja, hogy számunkra releváns. Ezzel ösztönözve vagy a vásárlást vagy azt, hogy több időt töltsünk a felületen. Mindezt az algoritmusok a személyes adatainkból következtetik ki, méghozzá nagyon is sikeresen. Lehetne védekezni, meg lehetne őrizni a személyes adataink biztonságát, de kényelmesebb és egyszerűbb elfogadni az összes cookie-t, amit egy-egy weboldal elénk tár, anélkül, hogy egyáltalán rápillantanánk arra, hogy éppen mit teszünk magunkról közé az elfogadásukkal. A jövőben pedig a mesterséges intelligencia még pontosabb találatokkal fog tudni ajánlani, fogalmazott dr. Csala Dénes adatvizualizációs szakember.

A közösségi média az elmúlt években rengeteget fejlődött, elég csak arra gondolni, hogy kezdetben írott posztok jelentek meg, aztán kibővült a tárház a fényképek megosztásának lehetőségével is, mostanra pedig már hosszabb-rövidebb videókat jelenítenek meg számunkra a közösségi médiás felületek. Nagy valószínűséggel még néhány évig ez lesz a trend, azonban kérdéses, hogy jelenleg a közösség médiás hirdetésekkel foglalkozó személyeknek hogyan fog alakulni a munkahelyük, különösen a mesterséges intelligencia fényében, vetette fel a kérdést dr. Benedek István, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgaztás- és Kommunikációtudományi kar oktatója.

A közösségi médiában, de nemcsak, a szebb arcunkat akarjuk mutatni, ennek érdekében különféle filtereket, effektusokat teszünk a képekre, hogy azok jobbnak tűnjenek. Ez a jelenség már régóta megfigyelhető a fiatalok körében, akik lényegében a közösségi médiával kelnek és fekszenek. Az idősebb korosztály ilyen tekintetben tudatosabb, a felmérések szerint ők szoktak tartani néha közösségi média nélküli időszakot. Kérdés viszont, hogy mit hoz a jövő, közelebb kerülünk a valósághoz vagy a képek egy még idealizáltabb világot fognak megjeleníteni? Erről beszélgettünk dr. Glózer Rita médiakutatóval, a Pécsi Tudományegyetem professzorával.

A reklámok sok esetben hazudhatnak is nekünk, viszont kérdés, hogy ezt milyen mértékben teszik, hiszen van egy olyan szint, amit az emberek még képesek elfogadni. Amennyiben a reklám teljesen eltér a valóságtól, akkor azt nem kell szó nélkül hagyni, sőt bizonyos szinten társadalmi felelősségünk is, hogy felhívjuk erre a figyelmet. Hozzá kell azt is tenni, hogy nemcsak a reklámok esetében lehet vizuális valótlanságokkal találkozni, hanem például a mesék esetében is, viszont ezek kellenek ahhoz, hogy egy színesebb világot teremtsünk. Kérdéses tehát, hogy hol találkozunk vizuális hazugsággal, mondta Makkai Bence a Vizualtis Stúdió alapítója.

A Látszat néha csal címmel szervezték meg az idei, 14., Kommunikációs Napokat. Ez a mondás pedig a sportra is igaz, hiszen az egyszerű laikus el sem tudja képzelni, hogy mennyi felkészülés van egy-egy verseny mögött, vagy mennyire nehéz a komoly sportoló élete, amikor például hat napig alig alszik, mert meg szeretne nyerni egy olyan futóversenyt, ahol az számít, hogy hat nap alatt mekkora távot tud megtenni, azaz egy ultra futást. A sportolók kihívásairól és a kulisszák mögötti részletekről kérdeztük Rakonczay Gábor, extrém sportolót.

A fényképészet is információkat közöl, csak ezt más módon teszi, mint a film vagy a rádió. A kezdetben komoly tudományos munkát igénylő folyamat mára már mindenki zsebében ott van, ennek köszönhetően pedig egyre több fénykép születik, amelyek vagy tükrözik a valóságot, vagy elferdítik azt. Bárhogy is nézzük valamit ábrázolnak, a fényképész át akarja adni a szemlélőnek a kép által a történés lényegét. Akár arra is lehet gondolni, hogy a menekültek helyzetét ágyneműk útján mutatják be a fotósok. Többek között ezen projektjéről, valamint a fényképészet válfajairól beszélt Szövérffi Adrienn a XIV. Kommunikációs Napokon.

Az illusztrátorok munkája koránt sem annyi, hogy gyorsan lerajzolnak valamit, majd hátradőlnek és várják a fizetségüket. Rengeteg kommunikáció, egyeztetés, várakozás a válaszra és sok keresgélés is jelen van a mindennapjaikban. Az illusztrátoroknak ugyanis meg kell találniuk a munkát és vagy sorba kopogtatnak a kiadóknál vagy online felületeken keresnek munkát, akár olyant is, ami egyenesen az Egyesült Államokból jön. Ebben az esetben azt is szem előtt kell tartani, hogy a különböző kontinenseken különböző igények vannak, mondta Szucher Ágnes illusztrátor.

Nagy-Bodó Szilárd/Marosvásárhelyi Rádió