A parlament akadályozza az igazságügy reformját, az új büntető törvénykönyvnek nincs jótékony társadalmi hatása – állítja a Legfelsőbb Bírói Tanács. A testület rendkívül kritikus hangvételű tanulmányt tett ma közzé az új jogszabálycsomag másfél évvel ezelőtti bevezetését követően.

A dokumentum szerint az új büntető törvénykönyvet eleve elhibázottan állították össze, mivel valótlan helyzetre alapozott, egyes – államnak és magánszemélyeknek okozott károkkal járó – bűncselekmények miatt kiszabott büntetések például túl enyhék, a jogszabálycsomag társadalmi hatása pedig nem kedvező. A csalásért 15 évről 5 évre kiszabható börtönbüntetést tesz lehetővé az új törvénykönyv, és nem tesz különbséget a milliárdos és 100 eurós csalás közt – állítja a tanulmány, mely szerint a közlekedési baleseteket elkövetett személyeket például nem védi a törvény.

A büntetőtörvénykönyvet előkészítő tanulmányok megvalósítására kiutalt pénzalapokat indokolatlanul költötték el – teszi hozzá még a tanulmány, mely kéri a mérsékelt tevékenységgel működő katonai bíróságok megszüntetését, azok ugyanis a kommunista rendszerből megörökölt létesítmények, melyek képtelenek a pártatlanság elve szerint ítélni, illetve kár fenntartásukra költségvetési alapokat kiutalni – állítja a dokumentum, és kéri, hogy innen a személyzetet irányítsák át a civil bíróságokra. A jelenlegi tanulmányt további szakértők elemzik, majd két év múlva várható hasonló, újabb jelentés a törvénykönyvek hatásáról.

RADOR/DIGI24