Rádióhullámokon keresztül Marosvásárhelyről Finnországig és vissza
Van, akinek a rádiózás nem csupán háttérzene vagy információforrás, hanem életre szóló szenvedély. Egy különös levél érkezett a napokban Finnországból, egy nyugdíjas bíró tollából, aki közel ötven éve hallgatja a világ rádióállomásait – köztük a miénket is. Hogy miként hallatszik Marosvásárhely hangja több mint kétezer kilométerre északra, egy hófedte finn városba – erről szól mai történetünk.
Egy különleges e-mail érkezett január 6-án a Marosvásárhelyi Rádió elektronikus postafiókjába. A feladója nem más, mint Jorma Huuhtanen, egy nyugdíjas finn bíró a több mint kétszázezer lakosú Tampere városából — aki immár több mint fél évszázada, egészen pontosan 53 éve hódol különös hobbijának: a rádióhullámok világának.
Jorma igazi rádióamatőr, az úgynevezett DX-hallgatók közé tartozik. Ők azok, akik távoli rádióállomások adásait igyekeznek befogni, gyakran több ezer kilométer távolságból. Aztán részletes vételi jelentést küldenek az adott adónak – remélve, hogy visszaigazolást kapnak: valóban hallották őket.
A mostani levél szerint Jorma 2026. január 6-án, kedden, kelet-európai idő szerint fél hét és hét között hallgatta a Marosvásárhelyi Rádiót az 1323 kilohertzes középhullámon.
Három rövid hangfelvételt is mellékelt – ezeken állomásazonosító, bemondás, valamint néhány ismerős dallam hallható, például a Roxette és a The Weather Girls slágerei. Vételének minőségét SINPO 44444-re értékelte – ami a rádióamatőrök nyelvén azt jelenti: szinte tökéletes.
Jorma nem először hallotta az adónkat, de most írta meg első jelentését. Levelében elárulja: Tampere mellett, Padasjoki kis településéről használ egy ún. KiwiSDR internetes vevőt, mert a városban nem telepíthet antennát.
De amikor teheti, felmegy jóval északabbra, az Inari-tó vidékére, Aihkiniemi DX-táborába, ahol barátaival együtt 13, kilométeres hosszúságú antennával figyelik a világ rádióit – messze a városi zajtól, rénszarvasok, medvék és talán farkasok társaságában.
A levelét így zárja: „Kérem, erősítsék meg, hogy valóban hallottam Önöket. Nagyon hálás lennék érte. És boldog új évet kívánok 2026-ban!”
Hát mi, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőségében, boldogan jelezzük vissza: Igen, Jorma, hallott minket – és mi is Önt. A rádióhullámokon keresztül Marosvásárhelyről Finnországig és vissza.



