Május 13-án eddig példátlan méretű orosz dróntámadás érte Kárpátalját. Ukrán és magyar források szerint több hullámban érkeztek Shahed- és Geran-típusú drónok, amelyek közül 11 bejutott a megye légterébe.

A támadás során Szolyván vasúti és energetikai infrastruktúra sérült meg, Ungváron pedig egy ipari létesítményt ért találat. Munkács környékén és Tökörmező térségében szintén jelentettek becsapódásokat és drónmozgást. A helyi katonai közigazgatás szerint több helyen kritikus infrastruktúra lehetett a célpont. Szakértők szerint a támadás különösen szokatlan, mivel Kárpátalja Ukrajna egyik legjobban védett régiója, ahol eddig ritkán fordult elő ilyen mértékű légicsapás. Az elemzések szerint az orosz hadsereg nagy mennyiségű drón egyidejű indításával próbálhatta túlterhelni az ukrán légvédelmet.

Győri Boldizsár haditudósító szerint a támadás jelentős figyelmeztetés Kárpátalja számára, a hasonló méretű dróncsapások Kelet-Ukrajnában már jóval gyakoribbak. A szakértő szerint Oroszország az utóbbi időszakban új taktikát alkalmaz: az éjszakai légicsapások után nappal is folytatják a drón- és rakétatámadásokat, ezzel próbálva túlterhelni és kifárasztani az ukrán légvédelmet. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ilyen nagyszabású támadások várhatóan továbbra sem válnak mindennapossá, mivel az orosz hadiipar korlátozott mennyiségben képes drónokat és rakétákat előállítani, miközben az ukrán légvédelem folyamatosan alkalmazkodik az új támadási módszerekhez.

Német András magyarországi újságíró szerint politikai üzenet lehetett a Kárpátalja elleni dróntámadás. Véleménye szerint az elmúlt években hallgatólagos megállapodás működhetett Budapest és Moszkva között, amelynek értelmében az orosz hadsereg elkerülte a jelentős magyar lakosságú kárpátaljai térségek támadását. Az újságíró felidézte, hogy az elmúlt több mint négy évben csak néhány elszigetelt incidens történt a régióban, köztük egy munkácsi hadiipari üzem elleni csapás. Szerinte Ukrajna részben ezért telepített több hadiipari és katonai jelentőségű létesítményt Kárpátaljára. Úgy fogalmazott: a magyar kormányváltás után megváltozott Magyarország és Oroszország viszonya, mivel az új budapesti vezetés kritikusabb álláspontot képvisel Moszkvával szemben.

Simon Rita a Kárpáti Igaz Szó munkatársa szerint riadaalmat keltett a kárpátaljai dróntámadás. A helyiek szerint a térségben ritkák az ilyen jellegű támadások, ezért az ungvári és környékbeli lakosokat különösen megrázta az eset. Sokan Kárpátalját eddig „a béke szigetének” tekintették, különösen azok a belső menekültek, akik Kelet-Ukrajnából érkeztek a régióba. A támadások nyomán a megye vezetése elrendelte az óvóhelyek állapotának felülvizsgálatát és a biztonsági készültség fokozását. A helyiek szerint a háború gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak. Az infláció jelentősen megemelkedett, az élelmiszer- és energiaárak folyamatosan nőnek, miközben a bérek ezt nem követik. A beszámoló szerint sok család számára a mindennapi megélhetés is komoly nehézséget jelent.

Simon Ritával a Kárpáti Igaz Szó munkatársával beszélgetet Szász Edit.