Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke úgy indította előadását, hogy a Székelyföldet alkotó három megye, Maros, Hargita és Kovászna megye lakosságának 75 százaléka magyar nemzetiségű.

A köznyelvben mindenki magyarul beszél, és bár jogszabályok léteznek, hivatalosan nem használható maradéktalanul a magyar nyelv. Azt szeretnénk, hogy Székelyföldön a román mellett a magyar nyelv is legyen hivatalos regionális nyelv – fogalmazott a tanácselnök, számos konkrét példát hozva a többnyelvűségre és az anyanyelvhasználatra. Míg a szerbiai Vajdaságban az anyakönyvi kivonat lehet szerb és magyar, illetve szerb és román nyelven, addig Romániában Kovászna Megye Tanácsa évekig járta a bíróságot azért, hogy fejléces papírján románul, magyarul és angol nyelven is szerepeljen az intézmény neve.

A nyelvi sokszínűség kérdése gyakran felmerül az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában, indította köszöntőbeszédét Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus osztrák elnöke, hangsúlyozva, hogy Európa fontos kulturális öröksége a nyelvi sokszínűség, amire büszkék lehetünk és amely fontos erőforrásunk. Húsz évvel a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának elfogadása után kétségtelenül vannak eredmények, de sok a be nem tartott kötelezettség a tagállamok részéről a karta előírásainak életbeültetését illetően, erősítette meg Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke.