Az orosz–ukrán háború az ötödik évéhez közeledik, és bár a frontvonalak csak minimálisan változtak, 2026-ra mégis egyre több jel utal arra, hogy a konfliktus a lezárás felé tart.

2025-ben a harctér teljesen átalakult: a drónok vették át az uralmat, a veszteségek pedig jelentősen nőttek mindkét oldalon. Az orosz előrenyomulás lényegében megakadt, Ukrajna pedig egyre nehezebben tudja pótolni az élőerőt és a felszerelést. A társadalmi kifáradás már mindkét országban érezhető, a lakosság támogatása látványosan csökken. Közben Oroszország gazdasága recesszió közeli állapotba került, ami egyre szűkebbre szabja Moszkva mozgásterét. Ukrajna pénzügyi helyzete sem stabil: a nyugati támogatások ciklikusan érkeznek, és hosszú távra nem jelentenek biztosítékot.

A diplomácia 2025-ben fordulatot hozott.

Donald Trump amerikai elnök beiktatása után új kommunikációs csatornák nyíltak Moszkva és Kijev között, és Washington mindkét felet kompromisszumok felé tereli.  A korábbi, maximális célok jelentősen visszavettek: Ukrajna már nem beszél az 1991-es határok gyors visszaállításáról, Oroszország pedig nem ragaszkodik minden megszállt megye végleges bekebelezéséhez.

A tárgyalási pozíciók tehát közeledtek, és a felek egyre inkább egy olyan rendezés lehetőségeit vizsgálják, amely a jelenlegi frontvonalakon alapulna, vagy legalábbis részleges területi kompromisszumokat tartalmazna. Elemzők szerint mindez arra utal, hogy 2026 lehet a béke éve – feltéve, hogy sem a katonai helyzet, sem a belpolitikai környezet nem fordul élesen más irányba. A háború lezárását most először nemcsak a nemzetközi közvetítők, hanem maguk a felek is reális célnak tekintik.

Bendarjevszkij Anton elemzőt, kül és belpolitika szakértőt Biró Sándor kérdezte.