Oroszországból irányított szabotázshálózathoz köthető három külföldi állampolgárt gyanúsítanak a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt szeptemberi tűzesettel – közölte a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség, valamint a Román Hírszerző Szolgálat.

A két fehérorosz és egy ukrán állampolgár közül kettőt Németországban tartóztattak le, a harmadik ellen Lengyelországban adtak ki európai elfogatóparancsot. A román hatóságok mindhárom gyanúsított kiadatását kezdeményezték. A Román Hírszerző Szolgálat szerint a hálózat több európai országban is katonai és ipari létesítményeket vett célba. A szolgálat arra is figyelmeztetett, hogy a szabotázsakciók végrehajtóit gyakran a közösségi médiában toborozzák, kezdetben látszólag ártalmatlan feladatokra.

Határozottan elítélte Nicușor Dan államfő Oroszország bármilyen részvételét a Románia területén elkövetett szabotázsakciókban.

Az elnök Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az ilyen cselekmények súlyosan sértik az ország szuverenitását és biztonságát. Nicușor Dan szerint Oroszország évek óta hibrid hadviselést folytat az európai államok ellen, többek között dezinformációval, kibertámadásokkal és szabotázsakciókkal. Az államfő üdvözölte a román hatóságok munkáját, amelynek során azonosították a brassói Carfil ipari létesítmény területén történt gyújtogatás elkövetőit és a háttérben álló felelősöket. Hozzátette, hogy Románia fokozza a megelőzést és a kritikus infrastruktúra védelmét, valamint továbbra is szorosan együttműködik NATO-szövetségeseivel és európai uniós partnereivel.

Miért válhat Románia az orosz hibrid hadviselés kiemelt célpontjává, és hol húzódik a határ a szabotázs és a közvetlen katonai agresszió között?

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport védelempolitikai elemzője szerint Moszkva tudatosan törekszik arra, hogy növelje Ukrajna támogatásának költségeit, miközben igyekszik elkerülni a NATO-val való nyílt katonai összecsapást. A riporter Hamar Mátyás Ruben.