Nemzetpolitikai konszenzust sürgettek Tusványoson a külhoni magyar szervezetek
Folytonosságot, kiszámíthatóságot és nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében ma megrendezett nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői.
A Tusványoson hagyományosnak számító, csaknem háromórás megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői közösségeik helyzetéről és jövőképéről számoltak be, valamint a beszélgetésen részt vevő Fidesz és KDNP-politikusokkal együtt az április 12-i magyarországi választások nyomán bekövetkezett fordulatra reagálva fejtették ki nézeteiket az anyaországi és határon túli magyarok kapcsolatrendszeréről, a külhoni támogatáspolitika jövőjéről.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stratégiai igazgatója és több más felszólaló is azt kérte az anyaországi politikusoktól, hogy emeljék ki a nemzetpolitika ügyét a pártcsatározások szintjéről.
Az RMDSZ politikusa szerint a külhoni magyar közöségek szintjén nincs alternatívája az etnikai alapú politizálásnak, a közösség számára létkérdés a magyar intézményrendszer fenntartása, ezért a közösségi képviseletnek korrekt viszonyrendszerre kell törekednie a támogatáspolitika terén a mindenkori budapesti kormánnyal.
Jankovics Robert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke szerint a kisebbségi jogok szempontjából példaértékűnek számító országokban is létfontosságú azoknak a programoknak a kiszámítható folytatása, amelyek azt üzenik a “jóléti asszimiláció” által fenyegetett nemzeti közösségnek, hogy “érdemes megmaradni magyarnak“.
Gubík László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke szerint a legnagyobb számarányú külhoni magyar közösség, a felvidéki magyarság számára az a legfontosabb, hogy visszaszerezze parlamenti képviseletét, ugyanakkor leszögezte, hogy a külhoni magyar politikusoknak nem ideológiai alapon, hanem saját közösségük érdekei alapján kell szövetségeseket keresniük.
Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese történelmi esélyként értékelte, hogy az Országgyűlésből kiszorultak azok a posztkommunista erők, amelyek a külhoni nemzetrészek ellen uszítottak. Megjegyezte: ideje letenni azokról a vádaskodásokról, miszerint a Fidesz bárkit kirekesztett volna a nemzetből, akik megfosztották volna a külhoni magyarokat szavazati joguktól, azok szerinte önmagukat zárták ki.
Jelezte:
a Fidesz készen áll a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre a nemzetpolitikai konszenzus kialakítása érdekében. Németh Zsolt szerint sem a nemzetrészek szétfejlődésének tudomásul vétele, sem a centralizáló modell nem járható út, a Fidesz ezekkel szemben a szerződéses nemzet fogalmát hirdeti, amely a külhoni magyarok tekintetében azt jelenti, hogy semmilyen döntés nem születhet róluk nélkülük.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke köszönetet mondott a külhoni magyaroknak azért, hogy április 12-én nagy többségük a Fidesz-KDNP jelöltjeire voksoltak. Úgy értékelte, hogy ez a támogatás annak a – megítélése szerint immár visszafordíthatatlan eredmények felmutató – nemzetpolitikának szól, amely az utóbbi 16 évben közjogi szempontból is a magyar nemzet részévé tette a külhoni magyarokat, megtízszerezte a megmaradásukat szolgáló intézményrendszer támogatását.
A volt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország mindenkori kormányának kötelessége a határon túli magyarok intézményeinek támogatása, hogy minden magyarságához ragaszkodó külhoni magyar megmaradhasson magyarnak.
