A közigazgatásban kimondottan sokba kerül a kisebbségi nyelvek használata, hiszen ezen kiadások az önkormányzatokat terhelik. Ezek zöme rejtett költség, azaz az önkormányzatok nem könyvelhetik el a nyelvi jogok érvényesítéseként.

Egy közepes település esetén a kisebbségi nyelvvel kapcsolatos költségek, akár 100.000 lejes nagyságrendet is feltételezhetnek. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója kiemelte, hogy az anyagi kiadás mellett az alkalmazottak munkája tekintetében is növekedést eredményez a kisebbségi nyelv érvényesítése.

A kutató elmondása szerint, ha egy kisebb településnek több kijárata van, akkor már a helyiségnévtáblák is komoly anyagi ráfordítást jelentenek. Azonban a szakember véleménye szerint minél több pénzt tudnak az önkormányzatok arra szánni, hogy egyszerűbb legyen az ügyintézés a kisebbségi nyelveken, annál bátrabban fognak élni a polgárok a nyelvi jogaikkal.