Megválasztotta Baka Andrást köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfőnek – titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők.

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény tizenhetedik módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át. Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába.

Az 1952-ben Budapesten született jogász 1978-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE-n. Pályafutása során tudományos kutatóként és főiskolai vezetőként dolgozott, valamint több külföldi egyetemen is tanított. Kutatási területe elsősorban az emberi és kisebbségi jogok. A rendszerváltás után rövid ideig országgyűlési képviselő volt, majd 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájaként dolgozott Strasbourgban. 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.

Megbízatása 2011 végén, az igazságügyi rendszer átalakítása miatt idő előtt megszűnt. Baka ezután a strasbourgi bírósághoz fordult, amely jogerős ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. Ezt követően Baka András a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott.