A magyar Országgyűlés tegnap elfogadta az alaptörvény 17. módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

A módosítást a kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök nyújtotta be a parlamentnek, amely 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül fogadta el azt. A módosítás bevezeti továbbá az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, az alkotmánybírók 70 éves életkori határát, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint lehetővé teszi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását. A Parlamenti információs rendszer szerint az Országgyűlés elnöke tegnap este már aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek.

A szavazás utáni sajtótájékoztatón Magyar Péter kormányfő kijelentette: az alaptörvény tizenhetedik módosításával a választók döntését hajtotta végre a magyar Országgyűlés. Közölte: a döntés eredményeként megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása, és Sulyok Tamás köztársasági elnök a döntést követően vagy “benyújtja még most a lemondását, vagy öt napon belül aláírja ezt az alaptörvény-módosítást”, amellyel lehetővé válik a későbbiekben új államfő megválasztása.

A magyar miniszterelnök leszögezte: amennyiben az államfő bármi mást tesz, egyértelműen szembemegy a magyar alaptörvény rendelkezéseivel, és akkor elkerülhetetlen a megfosztási eljárás megindítása, a jogköreinek az elvonása és az Országgyűlés elnökének felhatalmazása ideiglenes helyettesítésre és aláírásra.

Az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásként a Fidesz és a KDNP nem vett részt a hétfői parlamenti ülésen, ehelyett megkoszorúzták Antall József néhai miniszterelnök sírját. Ezt megelőzően Gulyás Gergely azt közölte, hogy lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson.

Gulyás az 1990 utáni magyar demokrácia “fekete napjának” nevezte a hétfői parlamenti ülésnapot, mert szerinte olyan alaptörvény-módosítást készül elfogadni a Tisza-többség, amely külön-külön is durva határátlépés, együtt pedig példátlan az elmúlt 36 évben.

Értékelése szerint ilyen határátlépés a köztársasági elnök leváltása, az Alkotmánybíróság “lefejezése”, a “korlátlan hatalmú külön tiszás ügyészség” létrehozása, és a választójog korlátozása. Később egy televíziós műsorban kijelentette: az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes az alaptörvény módosítása, ezért minden jogorvoslati fórum kihasználását javasolja majd a frakciónak, illetve a Fidesznek.