Az Alkotmány szerint az új parlamentet az államfőnek kell összehívnia, legkésőbb 20 nappal a választások után. Az új mandátumok igazolásáig a törvényhozás régi struktúrájában működik. Miután az államfő összehívta a parlamentet, annak két háza külön-külön összeül a legidősebb szenátor illetve képviselő elnökletével. Megalakulnak a parlamenti frakciók, valamint a mandátumigazoló bizottságok.

A Képviselőházat és a Szenátust törvényesen megalakultnak tekintik miután a képviselői mandátumok kétharmadát, a szenátusiak háromnegyedét igazolták, és az érintettek letették a hivatali esküt. Ezzel párhuzamban már elkezdődhetnek a kormányfő személyéről szóló egyeztetések, alkuk. Az Alkotmány szerint a kormányfőt az államelnök jelöli, az abszolút parlamenti többséggel bíró párt illetékeseivel folytatott egyeztetés nyomán. Ha nincs ilyen többség, akkor a parlamenti képviselettel bíró pártok mindegyikével konzultálni kell. A kormányfőjelöltnek tíz napja van csapatának megalakítására és a kormányprogram kidolgozására. Miután mindez megtörtént, a parlamentnek is bizalmat kell szavaznia az új kabinetnek.