Ez a sürgősségi kormányrendelet a kormány egészségügyi kiadáscsökkentő csomagjának része, és a tervek szerint 2027. december 31-ig marad érvényben.

Míg az első nap teljes mértékben kifizetetlen marad, a második és a hatodik nap közötti időszakot továbbra is a munkáltató állja, míg a hetedik naptól kezdődően a betegszabadságot az állam finanszírozza.

Az intézkedés leginkább a munkavállalókat érinti hátrányosan, hiszen a betegszabadság első napja biztos jövedelemkiesést jelent. A szakértők szerint a kifizetetlen első nap miatt sokan dönthetnek úgy, hogy inkább betegen is bemennek dolgozni, ez pedig hosszabb távon növelheti a munkahelyi megbetegedések számát.

Aránytalanul érinti a dolgozó krónikus betegeket a betegszabadság első napjának ki nem fizetése – közölték a krónikus betegek érdekvédelmi szervezetei, amelyek petíciót indítottak az intézkedés ellen. 

Tájékoztatásuk szerint míg a legtöbb munkavállalónak évente egyetlen egy kieső napot jelenthet a szabályozás, a rendszeres kórházi kezelésre szoruló krónikus betegek esetében ez évente 15 vagy akár 60 ki nem fizetett napot is eredményezhet. Az érdekvédelmi szervezetek azt kérik, hogy a visszatérő kezelések és a krónikus betegségek esetén mentesítsék az érintetteket az első betegszabadság napjának ki nem fizetése alól. Az intézkedést a szakszervezetek is bírálják: az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség a nép ügyvédjéhez fordult kérve az Alkotmánybíróság bevonását.