Segítség vagy függőség? címen szervezett beszélgetés körutat az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom a hétvégén, amelynek három állomása: Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy voltak.

A találkozók alkalmával bemutatták, hogy 2010 és 2020 között hogyan milyen összegek érkeztek Magyarországról Erdélybe. A pénzek áramlása akár üdvözlendő is lehetne, ha nem merülne fel néhány óriási „de” – írják az események leírásában. A csíkszeredai esemény után beszélgettünk az előadókkal.

Mi is az az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom? Mennyire van nyitottság arra, hogy hidakat képezzünk a magyarországi társadalom és a romániai többségi társadalom között? Valamint hogyan segít az Európai Unió abban, hogy a romániai magyar kisebbségből nem váljon nemzetbiztonsági kockázat? Ezekről is beszélgettünk Marton Attilával, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom egyik alapítójával.

A Magyarországról érkező pénzek egyrésze átláthatatlan formában kerül Erdélybe, az viszont látszik, hogy a magyarországi költségvetés 0.98%-a volt támogatásra fordítva 2020-ban. A legnagyobb kedvezményezettek pedig Kolozsvár és Csíkszereda. De mire és hogyan vannak ezek a pénzek felhasználva? – kérdeztük Kiss Tamás szociológust, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom egyik alapítóját.

Elég, ha csak az oktatásra gondolunk: az egyenlőtlenségek érezhetőek, hiszen nem ugyanolyan színvonalú oktatás zajlik egy vidéki iskolában, mint egy városi elit iskolában, az oktatáshoz való hozzáférésben is érezhetőek a különbségek, elég csak a kolozsvári ingatlanárakra, albérlet árakra gondolni, amelyeket nagyon sokan nem engedhetnek meg maguknak. Mindeközben pedig megfigyelhető egy olyan jelenség, hogy a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy azt a humán-erőforrást, amire szüksége van el tudja csábítani, fogalmazott Kiss Anna, a Miközöd közéleti YouTube-csatorna alapító-főszerkesztője, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom egyik alapítója.

Marosvásárhelyi Rádió/Nagy-Bodó Szilárd