Ez a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, amikor az összes szentet megünneplik, a protestantizmus pedig az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. A IV. században Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tudott Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. Nyugaton 609-ben jelent meg először, amikor május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. Később III. Gergely pápa a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nem csak minden vértanú, hanem “a földkerekségen elhalt minden tökéletes, igaz ember” tiszteletére szentelte. Általános szokás lett, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik, és virággal díszítik a sírokat, és gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért.

MTI/NOL.HU