1956 októberében Magyarországon békés diáktüntetéssel kezdődött, majd fegyveres felkeléssé alakult a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás elleni forradalom.

A budapesti műegyetemisták 16 pontban foglalták össze követeléseiket, többek között a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat és szólásszabadságot követelve. Október 23-án tízezrek vonultak az utcákra, a lyukas zászló a szabadság jelképévé vált. A hatalom elutasító rádióbeszéde után a békés tüntetés fegyveres harccá fajult. A felkelők elfoglalták a Magyar Rádiót, ledöntötték a Sztálin-szobrot, és több városban is összecsapások törtek ki. November 4-én a szovjet hadsereg leverte a forradalmat, miután Nagy Imre kormánya bejelentette Magyarország semlegességét és a Varsói Szerződésből való kilépést. A harcok több ezer halálos áldozatot követeltek, mintegy 200 ezren menekültek külföldre. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nép szabadságvágyának örök jelképe maradt.