Ma tartják a csíksomlyói búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményét, amelyre a szervezők idén is több százezer zarándokot várnak.

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét, aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, és fogadalmat tettek, hogy ezután minden pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre százezrek gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombati nagymise, amelyet a Hármashalom-oltárnál tartanak. A búcsú napján a hívek énekekkel, körmenettel érkeznek; először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A menet több hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt a főpapok előtt helyezik el a labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt.

A csaknem 30 kilós tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja viszi és emeli magasba. Amikor a labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A szentmise ünnepi szónoka Felföldi László pécsi megyés püspök lesz.

Forrás: MTI