Valószínűleg kedden jelentik be, hogy mikor szavaznak a bizalmatlansági indítványról – közölte ma, a Szociáldemokrata Párt országos végrehajtó bizottságának ülését követően, Lucian Romaşcanu, a párt szóvivője.

Azzal indokolta a halasztást, hogy a döntést a párt holnapra tervezett, rendkívüli kongresszusán megválasztott vezetőtestület hozza meg. A szóvivő elmondta azt is, hogy a párt jogászai elemezik a Nemzeti Liberális Párt alkotmánybírósági óvását a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban, de úgy véli: a két procedúra egymástól függetlenül zajlik, és bármit is dönt az alkotmánybíróság, az csak a jövőre lesz érvényes. Véleménye szerint ‘a kormány megbukik’, ezt nem befolyásolja az a körülmény, hogy három képviselő kilépett a szociáldemokrata frakcióból. A sajtóban megjelent információk szerint Daniel Breaz volt művelődési miniszter kilépett a PSD-ből, Luminiţa Jivan és Marilena Meiroşu pedig átült a PNL-hez. A kormány megbuktatásához a törvényhozók felének plusz egynek a voksára van szükség. Az indítványt 205 törvényhozó írta alá, az elfogadásához, ami a kormány megbuktatását jelentené, 233 szavazatra van szükség.

A kormány ma beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a kabinet és a parlament közötti alkotmányos természetű jogi konfliktus megállapítását a bizalmatlansági indítvány benyújtása kapcsán.

Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője közölte, kérik a Szociáldemokrata Párttól, hogy csak az Alkotmánybíróság döntése után vitassák meg és szavazzanak a bizalmatlansági indítványról. Mai nyilatkozatában rámutatott, „minden normális ember” számára egyértelmű, hogy az Alkotmány előírásai szerint parlamenti ülésszakonként egy bizalmatlansági indítvány nyújtható be és az is, hogy az Alkotmány előírásai a kormány stabilitását hivatottak garantálni. A miniszterelnöki kancellária vezetője szerint ugyanakkor az indítvány beterjesztésének procedúrája is alkotmányossági aggályokat vet fel. A liberálisok úgy vélik, sérti az alkotmányt és a házszabályt is, hogy rendkívüli ülésszakra hívták össze a két házat csak a bizalmatlanság indítvány felolvasása érdekében, a vita és a voksolás időpontjáról azonban nem szavazott a plénum. Az indítvány tartalmával kapcsolatban Dancă kijelentette, „hazugságok sorozatából” áll a szöveg, „semmi köze nincs a valósághoz”.

Robert Cazanciuc ezzel szemben azt állítja, hogy minden rendes vagy rendkívüli parlamenti ülésszak önálló, tehát mindegyik ideje alatt be lehet nyújtani egy-egy bizalmatlansági indítványt.

A szenátus ügyvivő elnöke szerint mivel a rendkívüli ülésszak nem a csatolmánya a rendes ülésszaknak, szerinte teljességgel alkotmányos a bizalmatlansági indítvány benyújtásának a módja. Úgy fogalmazott, sehol nem írja az Alkotmányban, vagy a törvényekben, hogy a rendkívüli ülésszak a rendes parlamenti ülésszak meghosszabbítása.

Forrás: Agerpres