Alkotmányossági óvást emelt tegnap Klaus Iohannis államfő a három hete megszavazott törvénytervezet ellen, amely több mint százféle díj és illeték eltörléséről rendelkezik.

A jogszabály a többi között eltörölné a gépjárművek után fizetendő környezetszennyezési díjat, a cégbejegyzési illetéket, az ideiglenes útlevelekre fizetendő konzuli illetéket. Kiterjed a rádió- és tévéelőfizetési díj eltörlésére, annak ellenére, hogy ez ellen a függetlenségüket féltő közmédiumok, hazai és nemzetközi médiaszervezetek egyaránt tiltakoztak. Klaus Iohannis szerint a törvénytervezet elfogadásának módja számos pontján sérti az Alkotmányt, ezért a tervezet teljes megsemmisítését kérte a taláros testülettől.

Összeállításunkban elsőként Varga Attila alkotmányjogászt, az Alkotmánybíróság tagját kérdeztük arról, hogy egy ilyen ügyben hogyan jár el a taláros testület.

Varga Attila kiemelte, az Alkotmánybíróság feladata a megkereső hatóság (ebben az esetben az államelnök) kifogásait megvizsgálni és ezeket összevetni az Alkotmány elveivel, előírásaival. Az adott kritikákat veszik sorra és csak ezekre reagálhatnak, a teljes törvény átfésülésére nincs jogosultságuk.

Székely Ervin jogász, a Bukaresti Rádió főszerkesztője is véleményezte rádiónknak az államfő ezen lépését, kitérve arra, hogy mi várható az Alkotmánybíróság döntése után. Székely Ervin szerint jogi szempontból várható volt az államfő ezen lépése, ugyanis többek között a közszolgálati rádió- és televízió autonómiájára, függetlenségére vonatkozó alkotmányos tételnek a megsértése kapcsán fordult jogosan az Alkotmánybírósághoz. Politikai szempontból pedig kellemesen lepte meg az államfő ezen magatartása, ugyanis minden politikus számára nehéz ,,népszerűtlen” intézkedéseket hozni.