A miniszterelnök elmondta, hogy várja az Alkotmánybíróság októberre halasztott döntését a második deficitcsomaghoz tartozó törvénytervezetekről, bízva abban, hogy a jogszabályjavaslatok tiszteletben tartják az alkotmány előírásait.

Amikor azzal szembesítették, hogy korábban többször is az alkotmánybíróság döntésétől tette függővé a tisztségben maradását, Bolojan kijelentette, hogy nem gondolkodik a lemondásán. ‘Most az foglalkoztat, hogy (…) miként lehet az országot visszaterelni a helyes útra, hogyan tudunk fejlődni, és ebben a politikai stabilitás fontos szerepet játszik’ – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, hogy addig marad a kormány élén, amíg tud valami érdemlegeset tenni az országért.

A kormány hat hónappal meghosszabbítja az alapélelmiszerek árréskorlátozását.

A miniszterelnök elmondta: a koalícióban az intézkedés meghosszabbításáról döntöttek, miután a kiskereskedelmi láncok és a termelők képviselőivel is konzultáltak. Bolojan azonban továbbra is úgy vélekedik, hogy nem a piacba való beavatkozások jelentik a megoldást az árak érdemi csökkenésére.

Szerinte ezen a belföldi termelés növelésével és a feldolgozóipar fellendítésével lehet segíteni. Vagyis célzott programok révén támogatni kell a gazdák termelési kapacitásának növelését, termékeik diverzifikálását, illetve azt, hogy olyan termékeket állíthassanak elő, amelyeket jelenleg nagy mennyiségben importál Románia – részletezte. Támogatni kell ugyanakkor azt is, hogy a hazai termelők exportálják is termékeiket, és erről is egyeztetett a kiskereskedelem képviselőivel – tette hozzá Bolojan.

Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kiszorult kórházfejlesztések az egészségügyi operatív program keretében részesülhetnek finanszírozásban – közölte a miniszterelnök.

Ilie Bolojan elmondta, hogy Roxana Mînzatuval, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével is egyeztetett erről a hétfői brüsszeli látogatásán. Beszámolója szerint a találkozón megvitatták a következő uniós költségvetéssel kapcsolatos fontos kérdéseket, hogy Románia a lehető legjobban felkészüljön az ősszel kezdődő és valószínűleg jövő év végéig tartó tárgyalásokra. A kormányfő szerint november végéig véglegesítik az egészségügyi operatív programba felvett beruházások listáját, a jövő évben pedig a kórházak megkaphatják a pénzt a tervezett fejlesztésekre.

A helyi közigazgatási reform nem lenne teljes a kiadások lefaragása nélkül, beleértve a bérköltségek csökkentését is – jelentette ki Ilie Bolojan. 

A miniszterelnök elmondta, hogy ezekben a napokban különböző megoldásokat vitatott meg a koalíció az önkormányzatok kiadásainak csökkentésére. Úgy vélekedett, hogy a mintegy 130 ezer önkormányzati alkalmazott bérköltsége ‘strukturális kiadás’, amelynek csökkentése ‘létfontosságú’ a közigazgatás hatékonyabbá tételéhez.

Ilie Bolojan szerint vannak olyan polgármesteri hivatalok vagy megyei tanácsok, amelyek jól gazdálkodtak a pénzükkel, és nem kell alkalmazottakat elbocsátaniuk. De akadnak olyan önkormányzatok is, amelyek működhetnének költséghatékonyabban is.

A kormányfő leszögezte, hogy a strukturális kiadások csökkentésére van szükség, mert a működési költségek csökkentésének csak átmeneti hatása lehet. Két következménye lenne annak, ha a csak a működési költségek néhány elemének csökkentésére szorítkoznánk. Egyfelől néhány kiadás csak átmenetileg csökkenne. Jövőre vagy két év múlva azonnal növelhetők. Másfelől ezeknek a költségeknek az egységes százalékarányos csökkentése igazságtalan lenne azokkal az önkormányzatokkal szemben, akik jól gazdálkodtak a pénzükkel – magyarázta.

Szerinte a kiadások százalékarányos csökkentése egyes településeken olyan szolgáltatásokat is érinthet, mint a közvilágítás vagy a fűtés, miközben ‘öt fölösleges alkalmazott’ továbbra is semmittevéssel töltené a munkaidejét. ‘Nem lehet helyi autonómiát megvalósítani olyan adófizetői pénzekből, amelyekkel az állam nem rendelkezik’ – tette hozzá a miniszterelnök.

Forrás: Agerpres