Újabb ásatást indítottak ma a Duna-deltában a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet, valamint az Erdélyi Történeti Múzeum régészei. Céljuk felkutatni a kommunizmus idején az egykori peripravai kényszermunka-táborban megölt politikai foglyok földi maradványait.

A peripravai munkatábort hivatalosan egy 16 kilométeres gát megépítése és a falu körüli mocsaras terület lecsapolása érdekében alakították ki az 1950-es évek elején, 1959 és 1964 között azonban politikai foglyok ezreit hozták ide. Peripraván főleg a rendszer által ellenforradalmároknak tartott elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva.

Az embertelen fogvatartási körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, az élelem és az orvosi ellátás hiánya miatt legalább 124 fogoly halt meg Peripraván, akiket a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézetnek sikerült eddig azonosítania. Az intézet az őrök és parancsnokaik büntetőjogi felelősségén túl a politikai foglyok “megsemmisítését” elrendelő belügyminisztériumi vezetők elszámoltatása érdekében próbálja feltárni, és azonosítani az áldozatok földi maradványait.