Elsőként Párizsba látogatott, hogy viszonozza Emanuel Macron tavalyi kínai látogatását.

A kínai államfő európai turnéjának célja, hogy ellensúlyozza az amerikai kommunikációt, amely szerint Kína veszélyt jelent – véli Eszterhai Viktor Kína-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa. Hamar Mátyás Ruben interjúja.

Párizs után és Budapest előtt Belgrádban tárgyal a kínai elnök. Hszi Csin-ping ma kezdődő látogatása az EU-tagjelölt Szerbiában szimbolikus dátumra esik: most van a 25. évfordulója annak, hogy a NATO koszovói légicsapásai idején bombatalálat érte a belgrádi kínai nagykövetséget.

Az incidens megterhelte Peking és Washington kapcsolatait, de közelebb hozta egymáshoz Kínát és Szerbiát. Kína mára Szerbia legnagyobb közvetlen külföldi befektetőjévé és az Európai Unió után a második legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. Szerbia Peking hű szövetségesének számít, és megnyitotta kapuit több milliárd dollárnyi kínai befektetés előtt, még úgy is, hogy EU-tagságra törekszik.

Kína szerbiai befektetései 2014 és 2023 között meghaladták az 5,1 milliárd eurót. Az EU-ban sokan szkeptikusan figyelik Hszi Csin-ping belgrádi látogatását, kiváltképpen, hogy Aleksander Vucic szerb elnök továbbra is ellenáll annak, hogy a Nyugathoz, különösen az EU-hoz igazítsa külpolitikáját.

Forrás: Marosvásárhelyi Rádió/Euronews