• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9744 RON
  • USD4.5940 RON
  • GBP5.8371 RON
  • HUF1.2901 RON

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik – állapította meg a Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus ma kiadott közös jelentésében.

Eszerint a legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius fokkal magasabb. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény országai az iparosodás előtti korszakhoz képest a globális felmelegedés 1,5 Celsius foknál való megállítását tűzték ki célul.

A jelentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, és megjegyezték, hogy emellett az El Nino időjárási jelenség is szerepet játszott benne. A két szervezet arra figyelmeztetett, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményei ellen.

A klímaváltozás Európára gyakorolt hatását vizsgáló jelentés idén kiemelten foglalkozott a hőhullámok emberi egészséget érintő hatásával, és megállapította, hogy Európa-szerte nőtt az extrém időjárással közvetlenül kapcsolatba hozható halálozások száma: tavaly több mint 150 halálos áldozata volt a viharoknak, áradásoknak és erdőtüzeknek.

A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozók, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben szenvedők számára jelent egészségi kockázatot. A jelentés szerint a hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben mintegy 30 százalékkal nőtt Európában.

Európában 2023-ban rekordszámú olyan nappal kellett szembenézni, amikor a tapasztalt hőség „extrém” volt az emberi szervezet számára a 35 vagy akár 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletek miatt.

A hőségnek az emberekre gyakorolt hatását a páratartalom, a szélhiány vagy a forró beton fokozta a városi területeken – adta hírül ma az AFP, a Reuters és a dpa az európai Kopernikusz szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet. A hőhullámon kívül a számos szélsőséges időjárási esemény történt az év során.

Kétmillió embert érintettek áradások vagy viharok, súlyos aszályok sújtották az Ibériai-félszigetet és Kelet-Európát, a kontinens történetének legnagyobb erdőtüze pedig 96 ezer hektáron pusztított Görögországban – áll a Kopernikusz szolgálat éves jelentésében. Mindezek a katasztrófák több mint 13 milliárd euróba kerültek, amelynek 80 százalékát az árvizek okozták egy olyan évben, amikor az átlagosnál jóval több csapadék volt jellemző.

Forrás: MTI/Agerpres


április 22, 2024