Tegnap, április 24-én, elkezdődött Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában a 31. Tudományos Diákköri Konferencia, amelyen 270 dolgozatot fognak bemutatni az egyetemi hallgatók, akik Erdély minden szegletéből, de még a határon túlról is érkeztek.

A diákok 24 különböző szekcióba vannak beosztva, ezáltal lefedve az összes orvosi szakágat, továbbá két gyógyszerészeti és egy fogorvosi szekció is lesz, mondta el a megnyitó ünnepséget követően Miklós Noémi, az esemény társ-főszervezője, aki külön hangsúlyozta, hogy mind a diákok, mind a meghívott előadók bemutatóira várnak mindenkit szeretettel.

Először Erdélyben Tudományos Diákköri Konferenciát Marosvásárhelyen szerveztek, ezelőtt 31 évvel. Sőt az akkori Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség támogatta az Országos Magyar Diákszövetséget abban, hogy kiterjessze az eseményt a társadalom – és mérnöki tudományokra. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy tudományoskodás, kutatás nélkül az orvoslás egy száraz munkává válik, ezért is nagy eredmény, hogy létezik a medicina területén a Tudományos Diákköri Konferencia, fogalmazott dr. Vass Levente egészségügyi szakpolitikus, az egészségügyi minisztérium volt államtitkára, egykori diákszövetségi elnök.

A mesterséges intelligencia az orvoslás területén is egyre fontosabb szerepet tölt be és mostanra lényegében egy olyan technológiáról van szó, amit kötelező használni, vélekedett Dr. Garami Zsolt, a houstoni Methodist DeBakey Heart & Vascular Center Vascular Ultrasound labor igazgatója, aki 2008 óta a NASA különböző munkacsoportjaival is együtt dolgozik.

A melatonin szervezetünk azon hormonjaként is ismert, amely az alvásért felel, azonban a valóságban az étrendükkel is kapcsolatba hozható. A téma kapcsán tartott előadást a 31. TDK-n Dr. Gáll Zsolt egyetemi docenssel, a Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem Gyógyszerészeti Karának dékánhelyettese, aki rádiónknak arról is beszélt, hogy miként befolyásolja a melatonin szintet a képernyők fénye.

A gyógyszerkutatás területére egyre inkább betörnek a biológiai gyógyszerek, amelyek olyan problémákat lehetnek képesek megoldani, amelyek eddig a kismolekulás, klasszikus, hatóanyagókkal nem volt lehetséges, ilyen az autoimmun kórkép vagy bizonyos ráktípusok, mondta el rádiónk kérdésére prof. dr. Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi vegytani Intézetének és Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának tanszékvezető tanára.

A Tudományos Diákköri Konferencia első napján a gyógyszerészetben egyre hangsúlyosabb biotechnogiáról is szó volt, amelyről dr. Kvell Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának docense tartott előadást, aki az orvosi újdonságokkal kapcsolatos szkepticizmus leküzdésének módjairól és a mesterséges intelligencia kutatásban jelenlevő szerepéről is beszélt.

Az információs-robbanásnak nagy hatásai vannak az emberek kreatív gondolkodásra.

Folyamatosan nagymennyiségű impulzus éri az agyat, amit egyes esetekben nem tud feldolgozni, ilyenkor előkerülhet az alkohol vagy a kábítószerek, amelyek károsítják a szervezetünket is, emelte ki Prof. dr. Freund Tamás akadémikus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, akit Nagy-Bodó Szilárd kérdezett.

Marosvásárhelyi/Nagy-Bodó Szilárd