A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval: hátterében a demokratikus képviselet válsága, az egyenlőtlenségek, az intézményekkel szembeni bizalmatlanság, valamint az áll, hogy az európai projekt az adminisztráció nyelvén beszél az érzelmek korában – áll a „Románia az Európai Unióban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által tegnap közzétett jelentésében.

A dokumentum szerint a román lakosság többsége támogatja az Európai Uniót, de ez a támogatás pragmatikus és feltételekhez kötött: inkább számításon, mint meggyőződésen alapul, ezért könnyen meggyengülhet, ha az emberek nem érzékelnek kézzelfogható előnyöket. A jelentés hangsúlyozza, hogy a nemzeti és az európai identitás nem egymással versengő, hanem egymást kiegészítő kötődések, a közöttük kialakult feszültséget pedig politikai szereplők gerjesztik.

A szerzők szerint a radikalizmusra a jó kormányzás a megfelelő válasz, az egyenlőtlenségek csökkentése, az állampolgári és történelmi oktatás fejlesztése, a demokratikus értékeken alapuló hazafiság erősítése és az információs tér védelme. A szélsőségesség ellen nem büntetőjogi eszközökkel, hanem az eszmék szintjén kell fellépni. Olyan demokráciára van szükség, amely bizonyítja: a szolidaritás, a pluralizmus és az együttműködés nem a gyengeség, hanem erőforrás egy egyre inkább széttagolódó világban – áll a jelentésben. A stratégiai elemzőcsoportot az elnöki hivatal hozta létre, munkáját Valentin Naumescu elnöki tanácsadó koordinálja.