Május 30-án elhunyt Nagy Benedek közíró, helytörténész, politikus, volt 1956-os politikai elítélt.

Nagy Benedek 1937. május 29-én született Kolozsváron. 1954-ben Csíkszeredában végezte el a középiskolát, egyetemi tanulmányait pedig a Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán kezdte meg. A történelem–filológia kari diákszövetség egyik vezetőjeként 1956-ban részt vett a diáktanács programjának megfogalmazásában, amiért 1956. november 24-én letartóztatták és ötesztendei börtönre ítélték (1956–1961).

Kiszabadulása után 1962-től 1965-ig faipari munkás, villanyszerelő, technikumi tanuló, 1965–1968 között bányaipari technikus, majd 1968–1974 között muzeológus, tisztviselő és rövid ideig megyei laptudósító, ahonnan, mivel nem volt párttag, menesztették. 1968-ban a minisztérium jóváhagyta az egyetemre való visszavételi kérését, látogatás nélküli szakra. 1971-ben történelemtanári diplomát szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1974-től 1990-ig helyettesítő, majd rendes tanár Csíkszereda különböző iskoláiban. 1989. december 22-én a csíkszeredai tüntetők, köztük egykori diákjai felszólalásra ösztönözték.

A csíki RMDSZ egyik alapítója, 1990-től a Csíki Lapok szerkesztőbizottsági tagja. 1990–1996 között az RMDSZ listáján parlamenti képviselő, e minőségében szólalt fel a HAR-KOV-jelentés vitájában. 1991-ben nem szavazta meg az új alkotmányt. Márton Árpáddal közösen dolgozta ki 1994-ben az RMDSZ-nek a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatásáról szóló törvénytervezetét. 1994-ben 1956-os emlékéremmel tüntették ki. 1996-ban nyugdíjba vonult.

A magyar egyházfők és az RMDSZ javaslatára 1998 és 2008 között a magyar történelmi egyházak képviseletében a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa volt Bukarestben. 2003 és 2009 között az Országos Restitúciós Bizottságon belül az egyházi és a közösségi ingatlanok restitúciós albizottságának is a szaktanácsosa. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2009 januárjában egészségügyi okokból visszavonult – olvashatjuk róla a Wikipédián.

Nagy Benedek legutóbb pár éve (2020 őszén) mesélt 1956-os tapasztalatairól a Jó Reggelt, Erdély magazinműsorban, Kurta Kinga és Csepán Ida Júlia kérdéseire válaszolva. Most ezzel az archív felvétellel tisztelgünk az emléke előtt.