Továbbra is egymásra mutogatnak a romániai pártok az egységes közalkalmazotti bértörvény kudarca miatt.

A szociáldemokrata Florin Manole volt munkaügyi miniszter szerint kizárólag a jelenlegi ügyvivő kormány felelős azért, hogy nem sikerült elfogadni az új jogszabályt. Manole arra szólította fel az ügyvivő miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra azokat a PSD-s módosító javaslatokat, amelyek a kormány szerint késleltették a törvény kidolgozását.

A volt miniszter azt állítja, hogy még munkaügyi miniszterként elkészített egy reformtervezetet, amelyet áprilisban továbbított Ilie Bolojannak. Szerinte az Európai Bizottság legutóbbi egyeztetésein azt is jelezte, hogy a törvény jelenlegi változatai nem felelnek meg a méltányosság és a költségvetési fenntarthatóság követelményeinek.

A vita azután éleződött ki, hogy Ilie Bolojan liberális pártvezető és Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter előző este azzal vádolta a PSD-t, hogy akadályozta a törvény kidolgozását és elfogadását.

Szerintük a szociáldemokraták három egymást követő munkaügyi minisztere sem tudta 2022 óta lezárni a reformot. Az USR szerint a bértörvényt már 2023-ban el kellett volna fogadni. Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter úgy fogalmazott: Románia mostani vesztesége nem csupán a PNRR-ből kieső 770 millió euró, hanem az is, hogy az ország képtelen volt olyan törvényt kidolgozni, amely felszámolja az állami szférában kialakult igazságtalanságokat.

Az RMDSZ szerint a jogszabálynak még idén a parlament elé kell kerülnie, de ehhez valódi párbeszédre van szükség az érintett ágazatokkal és a munkavállalók képviselőivel.

Kelemen Hunor szerint egyetlen alkalmazott sem veszíthet pénzt az új szabályozás miatt. Az RMDSZ elnöke úgy véli, a jelenlegi tervezet nem megfelelő, és hosszú távon komoly veszteséget okozhat az országnak.

Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az egységes bértörvény a PNRR egyik kulcsfontosságú reformja volt, amelyet már 2022-ben el kellett volna fogadni.

A cél elmaradása szerinte azt bizonyítja, hogy a közszféra reformja továbbra is csak politikai szinten, a nyilatkozatokban létezik. Negrescu arra is figyelmeztetett, hogy Románia eddig mindössze 13 milliárd eurót hívott le a kezdetben rendelkezésre álló több mint 30 milliárd eurós uniós keretből. A bértörvényhez kapcsolódó 770 millió euró elvesztése szerinte infrastrukturális beruházások befagyasztásához és a közpénzekből történő többletfinanszírozáshoz vezethet.