
Bűncselekménynek számít a hivatali visszaélés
Bűncselekménynek számít a hivatali visszaélés, de módosítani kell a büntető törvénykönyvben foglalt meghatározását – döntött az alkotmánybíróság.
A törvény szövegében az szerepel, hogy amennyiben a köztisztviselő tévesen végzi a munkáját, és ezáltal kárt okoz, kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Az alkotmánybírók a “téves” megfogalmazás módosítását javasolják.
Az alkotmánybíróság jogértelmező határozattal pontosította a hivatali visszaélés meghatározását az alkotmánybíróság, részben helyt adva azoknak az óvásoknak, amelyeket több bűnvádi eljárás terheltje terjesztett be a büntetőtörvénykönyv erre vonatkozó, szerintük pontatlan cikkelye ellen.
A hivatali visszaélés meghatározása ellen többek között a több ügyben is vádlottként szereplő Alina Bica, a szervezett bűnözés és korrupció elleni vádhatóság volt főügyésze emelt alkotmányos kifogást, aki annak idején maga is szerepet vállalt a hatályos büntetőtörvénykönyv kidolgozásában. A jogszabály kettőtől hét évig terjedő börtönnel bünteti azt a hivatalos személyt, aki hivatali kötelességét helytelenül vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek. A taláros testület szerint ez a cikkely csak akkor alkotmányos, ha a bíróságok a “helytelenül” kifejezést úgy értelmezik: “törvénysértő módon”.