Kedden mondott le a Szociáldemokrata Párt elnöki tisztségéről Marcel Ciolacu, aki öt év, öt hónap és 25 napon át, összesen 2003 napig vezette a baloldali politikai alakulatot. 

A PSD-nek és jogelődjeinek történetében még egyetlen politikus sem töltött el ennyi időt megszakítás nélkül a párt élén. Ion Iliescu ugyan kétszer is vezette a pártot, de elnöksége egyik alkalommal sem haladta meg a négy éves időszakot. Marcel Ciolacu elnöksége a párt korábbi nagynevű vezetőinek: Adrian Năstase, Mircea Geoană és Victor Ponta elnöki időszakánál is hosszabb volt.

A korábban Buzău alpolgármestereként is tevékenykedő politikus fokozatosan lépkedett felfelé a pártpolitikai ranglétrán, 2012-ben lett először parlamenti képviselő. Sokáig jó viszonyt ápolt Liviu Dragnea pártelnökkel, ám sajtóhírek szerint egy heves vita következtében nagyon megromlott a kapcsolatuk. Ezt Marcel Ciolacu később cáfolta, ahogy azt is, hogy köze lett volna Viorica Dăncilă lemondásához. A 2020-as parlamenti választásokra már Ciolacu vezetésével készülhetett a PSD. A párt szenátori és képviselői csapata nagymértékben megújult, gyakorlatilag egy Dragnea-utáni időszakba lépett a párt, amely azonban Klaus Iohannis államfő miatt nem tudott kormányra lépni, hiába szerzett relatív többséget a parlamentben.

Az államelnök elhíresült magyarellenes beszédében nem csak az RMDSZ-t és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt nevesítette, hanem a PSD-t és Marcel Ciolacu pártelnököt is, akinek szintén címzett egy Jó napot-ot.

A feszült viszony ellenére Ciolacunak sikerült kormányzati szereplővé előlépnie: egy a román demokrácia történelmében újszerű kezdeményezés, az ún. vetésforgó kormányzás révén. Nicolae Ciucă PNL-elnök másfél éves kormányzása után a korábbi megállapodásnak megfelelően Marcel Ciolacu alakíthatott kormányt 2023 nyarán, ezzel Ciolacu lett az ötödik PSD-s miniszterelnök, akit Klaus Iohannis tízéves elnöksége alatt kinevezett.

A PSD és a PNL 2024-ben közös listát indított az európai parlamenti választásokon, a román törvényhozásba viszont már külön listát állítottak: a PSD szerezte ezúttal is a legtöbb szavazatot, bár aránya csökkent 2020-hoz képest. A parlamenti választást megelőzően azonban negatív rekordot állított fel a párt elnöke: Marcel Ciolacu lett a rendszerváltás után Románia első olyan baloldali pártelnöke, aki nem jutott be a második fordulóba. Ennek ellenére a párt vezetése nem fogadta el a lemondását, így még közel fél évig maradhatott a kormány- és a párt élén.

Marcel Ciolacu politikai felemelkedését és pályafutását számos botrány övezte: államelnöki kampánya során sorra érték a korrupciós vádak, de az érettségi oklevelének, valamint a forradalmárigazolványának a hitelességével kapcsolatban is felmerültek kétségek.

A magyar közösséghez, valamint az RMDSZ-hez fűződő viszonyában Ciolacut elődeihez képest inkább barátságosnak lehet nevezni, ugyanakkor 2023-ban nem akadályozta meg a PNL-t abban, hogy kiszorítsa a kormányból a magyar érdekvédelmi szervezetet.

Marcel Ciolacu miniszterelnöksége idején lett Románia a Schengen-övezet részleges, majd teljes tagja. A szociáldemokrata párti politikus ezzel megkerülhetetlen ám vitatott szereplőjévé vált a rendszerváltás utáni román állam történelmének.

Marovásárhelyi Rádió/ Hamar Mátyás Ruben