Az úzvölgyi hősökre emlékeztek tegnap a szovjet betörés 81. évfordulóján a katonatemetőben.

A második világháborúban elesett katonák előtt szentmisével, ünnepi beszédekkel és koszorúzással tisztelegtek. Az emlékezésen jelen volt a harcok ma is élő tanúja, a 101 éves Bartha Mihály magyar honvéd, valamint több száz résztvevő.

A szertartást Czikó László, Csíkszentmárton plébánosa és Bucsi Zsolt Tamás, a sepsiszentgyörgyi református vártemplom lelkésze vezette, közös imával zárva az egyházi programot. Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja hangsúlyozta: „Úzvölgyében a történelem nemcsak emlékeztet, hanem tanít is: alázatra, megértésre, és arra, hogy a múlt sebei csak akkor gyógyulhatnak, ha közösen vállaljuk a felelősséget a jövőért. A temető nem térfél, hanem végső menedék, az emberi méltóság pedig nem kisajátítható.”

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a katonák áldozatát emelte ki: „Nem lehet egy katonai temető a provokátorok játékszere, vagy levitézlett politikusok megfakult imázsának eszköze. A jelen generációknak nem a múlton kell összeveszni, hanem a jövőért kell összefogni és építkezni.”

Az Úz-völgyében 1944 augusztusában zajlottak a Keleti-Kárpátok leghevesebb harcai. Az itt elesett katonákat a völgyben temették el, a sírokat kezdetben egyszerű fakeresztek jelezték. A kilencvenes években Csíkszentmárton közössége új kereszteket állított, és azóta minden év augusztus 26-án emlékeznek a hősökre. A katonatemető az elmúlt években a magyar–román emlékezetpolitikai viták szimbólumává vált, mégis a kegyelet és a tisztelet helyszíne maradt.

Marosvásárhelyi Rádió/Dobos László