Az Európai Bizottság ajánlata szerint a kormánynak be kéne vonnia szakértőket az országos minimálbér megállapításának folyamatába.

Ezt a Románia makrogazdasági egyensúlyhiányát elemző, ma közzétett elemzésében részletezte a brüsszeli testület. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg Romániában a minimálbér módosításáról a kormány saját belátása szerint dönt, általában évente egyszer, januárban, a szakszervezetek és a munkáltatók konzultálása után. Döntésekor a kormány makrogazdasági mutatókat vesz figyelembe, de nem alkalmaz képletet az új összeg kiszámítására.

Az Európai Bizottság rámutatott arra, hogy az országos minimálbér célja a jövedelmek és a munkatermelékenység növelése, az alacsony jövedelmű munkavállalók életszínvonalának javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a túlzott béremeléseknek negatív hatásuk lehet a foglalkoztatásra. Bizonyos helyzetekben a munkáltatók a minimálbér-emelésre a legkevésbé produktív munkavállalók elbocsátásával reagálhatnak. Emellett a túlzott emelések nem ösztönzik a munkavállalókat a képességeik fejlesztésére.

Románia gazdasága a költségvetési hiány és a külkereskedelmi deficit miatt továbbra is sebezhető – állapította meg ma közzétett elemzésében az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület azokról a tagállamokról készített jelentést az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében, amelyekben makrogazdasági egyensúlyhiányok léphetnek fel. A Romániáról szóló fejezetben az Európai Bizottság megállapítja, a gazdaság állapota javult ugyan, de a magas költségvetési és folyó fizetési mérleghiány, valamint a járvány előtti szintet meghaladó magas infláció sebezhetővé teszi a sokkhatásokkal szemben.

Az elemzés szerint a folyó fizetési mérleg magas hiányának egyik fő oka a nagy költségvetési deficit, amelyet az elmúlt években nem sikerült kellőképpen korrigálni. A magas költségvetési hiány a külső adósság növekedésével jár, így Románia még inkább függővé válhat a külső finanszírozási forrásoktól, ami sebezhetővé teszi a befektetői bizalom változásával és a külső sokkokkal szemben – olvasható a jelentésben.

Az Európai Bizottság szakértői úgy vélik, Bukarest a költségvetés konszolidációjával mérsékelheti a gazdaság stabilitását fenyegető kockázatokat. Ehhez végre kell hajtania az országos helyreállítási tervben szereplő reformokat, különösen azokat, amelyek célja az állami bevételek növelése és a költségvetés végrehajtásának szigorítása. A költségvetési konszolidáció pedig megóvná a makrogazdasági stabilitást, és lehetővé teszi a monetáris politika fokozatos lazítását.

Forrás: Agerpres