Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

Az uniós állam- és kormányfők emellett tagjelöltté nyilvánítják Grúziát, és Bosznia-Hercegovinával megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat, amint a feltételek teljesültek ehhez. Hírügynökségi jelentések szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdését korábban hangosan ellenző Orbán Viktor magyar miniszterelnök elhagyta a termet a döntésnél, de nem vétózott, így született meg az egyhangúságot követelő döntés. A miniszterelnök egy Facebookra feltöltött videója szerint szándékosan ment ki. Azt mondta, „a magyar kormány álláspontja világos: Ukrajna nem felkészült arra, hogy megkezdjük vele a tárgyalásokat az uniós tagságról”.

A Politico információi szerint órákig tartó vita után Olaf Scholz német kancellár állt elő azzal a felvetéssel, hogy ha Orbán sehogyse értene egyet, elhagyhatja a termet, hogy a távollétében egyhangú döntés születhessen. Az Európai Tanács elnöke szerint az volt a fontos, hogy egyetlen tagállam se ellenezze a döntést, és ezért voltak olyan helyzetben, hogy ezt a bejelentést megtehessék.

Az EU-csúcs résztvevőinek a szavazása után Volodimir Zelenszkij Ukréán elnök azt írta az X-en, hogy ez győzelem Ukrajnának és egész Európának.

Maia Sandu moldovai elnök “győzelemnek” nevezte az Európai Tanács tegnapi döntését, amelynek értelmében Moldova megkezdheti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.

Szerinte ezelőtt két évvel még senki sem gondolta volna, hogy Brüsszel javasolni fogja az eljárás megindítását. Sandu az X közösségi oldalon közzétett üzenetében azt is kijelentette: “megtiszteltetés” számára, hogy Ukrajnával együtt vehet részt az uniós csatlakozási folyamatban.

Gratulált Klaus Iohannis is a Moldovai Köztársaságnak és Ukrajnának az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Az államfő történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést. Üdvözölte az Európai Tanács határozatát Marcel Ciolacu miniszterelnök is, és Románia támogatásáról biztosította a két országot a csatlakozási tárgyalások során.

A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntéssel az állam- és kormányfők gyakorlatilag jóváhagyták az Európai Bizottság októberi javaslatát.

A döntés ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tagállamok csak akkor fogadják el a tárgyalási keretüket, ha a tagjelöltek végeztek a folyamatban lévő reformokkal. Erről az Európai Bizottság majd jövő márciusban ad jelentést. Az EU előzetesen hét területen, köztük a kisebbségi jogoknál várt el lépéseket. Ukrajna esetében a  részletes jelentés a hétből négy területet tekintett teljesen lezártnak, de a kisebbségvédelmet, valamint a korrupció elleni harcot és az oligarchaellenes intézkedéseket nem. A tárgyalások előtt az Európai Bizottságnak át kell világítania a tagjelölt országok jogrendszerét, hogy kiderüljön, mennyire különbözik az unióstól.

Forrás: MTI/HVG/Agerpres/Transtelex