Jogorvoslatért fordul az Emberjogi Bírósághoz Árus Zsolt. Az egy évvel ezelőtt általa indított három eljárás során ugyanis lelepleződött a román hatóságok Székelyföldhöz való viszonyulása, és az ügyek kapcsán kiderült, hogy az igazságszolgáltatás sem objektív.

Az eljárások közül kettő büntető panasz volt, amelyeket a Mezei János ügyében történt beidézése és kihallgatása során elkövetett jogsértések miatt nyújtott be, illetve azért mert a DNA információkat szivárogtatott ki a sajtónak.

Az ügyészség feladata az állampolgárok jogainak védelme, és a vétkesek bíróság elé állítsa, de Árus szerint az ő esetében az ügyészség a kitérő válaszokkal és be nem gyűjtött információkkal csak takargatja és védi a vétkeseket. Például arra a jogos gyanúra, hogy bizonyos információk forrása a titkosszolgálat, az a válaszuk, hogy az egy törvényes alapon létrehozott és működő intézet, tehát kizárt, hogy törvényt sértenének.

A harmadik ügy pedig még egyértelműbb: Hargita megye prefektusát jogerős ítélet kötelezte arra, hogy oldja meg a petícióját, vagyis vizsgálja meg a megyében működő összes közintézményt, s ahol nem tartják be a magyar nyelv használatára vonatkozó törvényeket, ott büntessen. Ezt a prefektus nem tette meg, ezért fordult Árus bírósághoz, akinek egyértelműen meg kellett volna büntetni a vétkest.

Egy magyar anyanyelvű bíró hozta az első fokú ítéletet, mely kimondja, hogy ugyan a prefektus a törvényes 30 napon belül nem hajtotta végre az ítéletet, de már hozzálátott. Azóta hónapok teltek el, de semmi nem változott, ezért döntött úgy Árus, hogy mindhárom ügyben egyenes út vezet Strasbourgba, az emberjogi bíróságra.