Június 17-én tartják a Sivatagosodás és az Aszály Elleni Küzdelem Világnapját.

A világnapot az ENSZ kezdeményezésére 1995 óta rendezik meg annak emlékére, hogy egy évvel korábban Párizsban aláírták a sivatagosodás elleni nemzetközi egyezményt. A sivatagosodás nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra homokdűnék jelennek meg egy területen. A folyamat során a talaj fokozatosan veszít termékenységéből, romlik a vízmegtartó képessége, csökken a növényzet, így a föld egyre kevésbé alkalmas mezőgazdasági művelésre.

Romániában elsősorban az ország déli és délkeleti térségei számítanak veszélyeztetettnek, egyes szakértők szerint Olténia homokos vidékein már most is kritikus a helyzet. Bár Székelyföldet egyelőre nem sorolják a leginkább érintett régiók közé, a gyakoribb hőhullámok, az egyre hosszabb száraz időszakok és a csökkenő csapadékmennyiség itt is figyelmeztető jelek lehetnek. A szakemberek szerint a talajvédelem, az erdősítés, valamint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a folyamatot lassítani lehessen.

Dr. Fazakas Csaba geográfust, talajtani szakembert, a Sapientia EMTE tanárát  Biró Sándor kérdezte.