A tiltakozás mindaddig tartani fog, amíg a szakszervezetek nem kapnak a kormánytól olyan megoldást, amely nagyon világos kilátásokat kínál – jelentette be Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke a kormánypalotában lezajlott egyeztetések után.

Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kormány ajánlata a bértörvényben foglaltak szerinti bérkövetelések megoldására irányul, semmi többre. Mint mondta, a 8-as mellékletet gyakorlatba ültetik, pontosabban a tanárok megkapják a 153-as törvényben előírt fizetést, hogy elérjék a maximális bérszintet. Ez 7-8 százalékos fizetésemelést jelent – hangsúlyozta Simion Hăncescu. Leszögezte azonban, hogy az intézkedés gyakorlatba ültetésének időpontja a kormánytól függ.

Ovidiu Nistor kifejtette, a tárgyalások folytatódnak a következő időszakban, de a hatóságoknak nagyon világos és határozott ajánlatokat kell tenniük a megvalósítások ütemterve és az összegek tekintetében. Kijelentette, egy jövőbeli bértörvényről van szó, amelyről csak július 15-én kezdenek tárgyalni, és elfogadása október vége körül valósulhat meg, de lehet, hogy csak 2023 végén, és esetleg 2024. január 1-jétől lesz alkalmazható.

A Spiru Haret tömb vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a bérek kérdése a fontos, ugyanis a bértörvény tervezetéhez a szakszervezeti szövetségek több javaslatot nyújtottak be, amelyeket azonban a döntéshozók még nem vettek figyelembe. Az iskolai év lezárását illetően a szakszervezeti vezetők leszögezték, a kormánynak kell válaszolnia erre a kérdésre, és eldől majd, hogy lezárják-e a diákokat év végén, vagy sem.

A mára meghirdetett általános sztrájkot nem a szakszervezeti vezetők, hanem a tanügyi alkalmazottak robbantják ki – jelentette ki Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Mint mondta, az általános sztrájk kirobbantásáról referendum nyomán döntöttek, amelyen a tanügyi alkalmazottak vettek részt, nem kizárólag szakszervezeti tagok. A kormánytól érkező ajánlat alapján ők döntenek majd arról, hogy feladják-e a tiltakozásnak ezt a formáját, vagy folytatják.

Véleménye szerint egyes politikus állításával ellentétben egyáltalán nem zsarolás, hogy pont azt az időpontot választották a tanügyi alkalmazottak a sztrájk kirobbantására; ellenkezőleg, a kormány tagjai zsarolnak, mivel már tavaly december óta tudomásuk volt az oktatásban dolgozók tiltakozó akcióiról, mégis várakoztak, nem ültek le tárgyalni a képviselőikkel. A szakszervezeti képviselők úgy vélik, hogy ha a hatóságokkal folytatott tárgyalások után konszenzusra jutnak is, a sztrájk csak akkor ér véget, ha az emberek úgy döntenek, hogy véget akarnak vetni neki.

Az egyik Hargita megyei szakszervezetből, amelyhez 72 iskola tartozik, a tanárok 89,93 százaléka csatlakozott a tanügyi sztrájkhoz.

Kócs Ilona ennek a Hargita megyei tanügyi szakszervezetnek a vezetője, arról is beszámolt, hogy miért sztrájkolnak a tanügyi alkalmazottak illetve, hogy miért halad rossz irányba a mai oktatási rendszer. Szász Edit interjúja.

Forrás: Agerpres/Marosvásárhelyi Rádió