A Nép Ügyvédje megtámadta az Alkotmánybíróságon a központi és a helyi közigazgatás reformjáról szóló sürgősségi kormányrendeletet.

Az ombudsman beadványa szerint a közigazgatási reformról szóló sürgősségi kormányrendelet 1., 6., 8., 12., 13., 17. és 44. cikkével kapcsolatban merülnek fel alkotmányossági aggályok, úgy vélik, hogy ezek sértik a jogbiztonság elvének egyik részelemét képező jogos elvárások védelmének elvét, valamint az emberi méltósághoz való jogot.

A Nép Ügyvédje kifogásolja, hogy a 2026/7-es sürgősségi kormányrendelet 34 különféle területet érintő jogszabályt módosít, ennélfogva a szabályozás tárgya nem egyértelmű. A legtöbb módosítás ugyan a 2019/57-es rendeletet érinti, de számos olyan kiegészítő előírást és módosítást is belefoglaltak a jogszabályba, amelyek nem kapcsolódnak ehhez a rendelethez – vélik.

A beadványban rámutatnak, a 2026/7-es sürgősségi kormányrendelet előírásai több, tartalmukat tekintve heterogén jogszabály módosítására, kiegészítésére vagy hatályba lépésének elhalasztására vonatkoznak, pénzügyi és költségvetési kérdésektől kezdve a decentralizáláson át bizonyos központi és helyi közigazgatási intézmények átszervezéséig.

Az alkotmány 115. cikkelye lehetővé teszi a kormány számára, hogy rendkívüli helyzetekben sürgősségi rendeleteket fogadjon el, ennek az előírásnak a jelenlegi formában való alkalmazása azonban sértheti a parlament szinte kizárólagos jogalkotási hatáskörét – állítják. A Nép Ügyvédje szerint ugyanakkor a kifogásolt sürgősségi rendelettel a törvényalkotó az ‘adminisztratív célkitűzéseit’ helyezi előtérbe az egyén rovására, a polgárokat pedig ‘a fiskális kiigazítás eszközévé teszi’, sértve ezáltal az alkotmány által szavatolt alapvető jogokat.