A kormány ma fogadja el az idei év első költségvetés-kiigazítását, amelynek keretében többletforrásokat biztosítanak az egészségügy, a mezőgazdaság, a nyugdíjak, a bérek és a beruházások finanszírozására, valamint a helyi önkormányzatok számára.

Ugyanakkor több minisztérium költségvetését is csökkentik, a fejlesztési tárca mintegy egymilliárd lejjel, a szállításügyi minisztérium 560 millió lejjel, az oktatási minisztérium 280 millió lejjel, az energiaügyi minisztérium pedig 250 millió lejjel kap kevesebb pénzt. A pénzügyminisztérium honlapján tegnap este közzétett költségvetés-kiigazítási tervezet a GDP 6,2 százalékán tartja az államháztartási hiányt. A konszolidált állami költségvetés bevételeit 4,7 milliárd lejjel, kiadásait pedig 1,2 milliárd lejjel csökkentik. Ennek okai között szerepel a jövedéki adókból és az európai uniós forrásokból származó, a vártnál alacsonyabb bevétel, valamint az alacsonyabb ütemben megvalósuló beruházási projektekből származó megtakarítás.

A legnagyobb többletforrást az egészségügyi rendszer kapja: az egészségbiztosítási költségvetést több mint 3,2 milliárd lejjel növelik.

Az összeget gyógyszerekre, egészségügyi anyagokra, egészségügyi szolgáltatásokra, valamint az állami kórházak alkalmazottainak bérére fordítják. A nyugdíjalap egyensúlyának biztosítására további 3,4 milliárd lejt különítenek el. A helyi önkormányzatok közel 2,8 milliárd lej többletforráshoz jutnak, amelyből kétmilliárd lejt a hátralékok kifizetésére, illetve az önkormányzatok, a beszállítók és az állami költségvetés között felhalmozódott tartozások csökkentésére fordítanak. A beruházásokra szánt költségvetés 900 millió lejjel emelkedik. Elsősorban az országos helyreállítási terv keretében megvalósuló, befejezés előtt álló projekteket részesítik előnyben.

A költségvetési kiigazítás késése napi 10–15 millió lejjel terhelheti meg a román gazdaságot, ami havi szinten akár 450 millió lejes veszteséget is jelenthet – figyelmeztet a Frames tanácsadó cég elemzése.

A többletköltségek elsősorban az állam elmaradt kifizetéseiből, valamint a késedelmi kamatokból és büntetésekből származnak. Az építőipari vállalatok mintegy 15 milliárd lejre várnak a közberuházások után, az energiaszolgáltatók pedig 5–8 milliárd lejes állami kompenzációra nem kapták még meg a pénzüket. Emellett a bírák jogerős bírósági döntések alapján megítélt bérkövetelései csaknem 13 milliárd lejre rúgnak, az egészségbiztosítási pénztárnak pedig további 6,4 milliárd lejre lenne szüksége az év végéig a kórházak, az egészségügyi programok és a támogatott gyógyszerek finanszírozására. A Frames vezetője, Adrian Negrescu arra is figyelmeztetett, hogy a költségvetési döntések halogatása ronthatja a befektetők bizalmát, és drágíthatja Románia hitelfelvételét.