1986. április 26-a, éjjel 1 óra 23 perc és 40 másodperc Ukrajna, Csernobil. Ezelőtt 38 évvel következett be a történelem legnagyobb atomkatasztrófája, amikor felrobbant a csernobili erőmű négyes reaktora. Ennek következtében számos radioaktív elem jutott a levegőbe, amely Európa minden részére elkerült, kimutatható volt például a növényekben, zöldségekben-gyümölcsökben és a tejben is. Az akkori politikai vezetés pedig csak későn, május 2-tól, kezdte el finoman értesíteni a lakosságot és kezdett el jódtablettákat osztogatni. Csernobillal kapcsolatban napjainkban is sokat lehet olvasni, rendszerint előkerülnek a környezeti és egészségügyi kérdések, ezzel együtt látni kell, hogy a hatások most is velünk vannak, de mostanra vannak más tényezők is léteznek, amelyek befolyásolják a sugárzást, mutatott rá dr. Incze Réka, környezettudományi szakértő.

Sok életet lehetett volna megmenteni, ha az akkori vezetés idejében értesíti a lakosságot és azonnal elkezdődik a jódtabletták szétosztása, emellett pedig egy hatékony kommunikációval számos káros stigmát lehetett volna elkerülni, nyomatékosította Dr. Balázs Boglárka onkológus rezidens orvos, aki arról is beszélt, hogy nagyban eltérnek a halálesetekre vonatkozó statisztikák. Kérdés az, hogy aki készítette azokat pro vagy kontra szovjet volt, de ezen túlmenően sem lehet teljesen pontos képet kapni, hiszen nem létezett kontrollcsoport és az emberek egyrésze Csernobil nélkül is daganatos megbetegedést kapott volna.

A Dr. Balázs Boglárkával készült teljes interjút ide kattintva lehet visszahallgatni!

 

Nagy-Bodó Szilárd/Marosvásárhelyi Rádió