Fura zaj és kábultság
Az este, úgy tíz után, két nagy robbanás ütötte meg a fülünket, a kutyák is hallották, és ijedtükben bebújtak az ágy alá. Aztán fél 12 felé mi is ágybabújtunk, Gondosan becsúktam az ablakot, mint minden este, mert szeretem kizárni a világot, legalább éjszakára. De annyira fülledt volt a levegő, hogy Lacipárom felkelt, és kinyitotta a nyavalyás ablakot. Nem szóltam semmit, mert tudtam, hogy feldühödne, inkább vártam, hogy elaludjon. Visszafeküdt, és szinte spontánul elkezdett horkolászni. Odalopakodtam a bukóra nyitott ablakhoz, és próbáltam zajtalanul visszacsukni. De ekkor elkezdtem hallani azt a fura zúgást, még a párom horkolásán is keresztül. Kimentem a mosdóba, és a szellőztető kisablakon át még sokkal erősebben hallottam azt a sivító zajt. És rögtön tudtam, hogy mi az! Eszembejutott, hogy a tavaszon is volt egy hasonló eset, még bejártam dolgozni, még a pandémia előtt történt. Akkor reggel is kialvatlanul mentem be a rádióstúdióba, és elkezdtem mesélni milyen furán zúgott fölöttünk az ég, az volt az érzésem, hogy egy ufó szállt le a közelben, csak itt az erdő alatt, és már ott tartottam, hogy kimegyek a sötét éjszakába, és megkeresem az idegeneket, amikor a producer félbeszakított, és felvilágosított, hogy a zúgás oka egészen hétköznapi, vagyis nekünk vásárhelyieknek hétköznapi, már-már normálisnak számító, banális ügy, a kombinát haladta meg ismét az elfogadható zajszennyezés szintjét!
Akkor nem csináltam túl nagy ügyet belőle, magamban meg is jegyeztem, hogy óh, mennyire érzékenyek vagyunk!, de a tegnap éjjel elkezdett bosszantani, hogy hiába teszem a kispárnát a fejemre, hiába zárom be a nagy fülledtségben a hálószoba ablakot, hiába a szellőztető nyílást is, képtelen vagyok elaludni. Mert idegesített, hogy egy egész várost, sőt a körzetet is álmatlanságra ítélik, olyan embereket, akik tisztességesen dolgoznak, akiknek reggel munkába kell menniük! Mit vétettünk mi, hogy a világ így büntet minket? Vagy csak szimplán pechesek vagyunk?
Évekkel ezelőtt, nem sokkal azután, hogy idekerültem, megkértek, hogy írjak egy cikket a kombinátról, akkoriban zajlott az átszervezés, a környezeti hatástanulmány életbe ültetése, olyan régen volt, hogy a szakkifejezést már el is felejtettem. Dokumentálódtam, elolvastam régebbi cikkeket, még egy agronómus barátnőmet is felhívtam, egy idősebb szaktekintélyt, aki megkért arra, hogy körültekintően írjak, mert a műtrágyára nagyon nagy szükség van a mezőgazdaságban! Nem létezhet műtrágya nélkül ipari termelés! Aztán elkészült a cikk, volt benne minden, környezetvédelmi engedély, korszerűsítés, és mindezek ellenére rókafarok is! Az írást végül nem publikáltuk, mert át kellett volna írnom, s halogattam. Azt nem tudhatom, hogy a sárga füst mennyire káros, de a fónikus zavarnak a hatását már két ízben is megtapasztalhattam. Ma hajnalban 4-kor kimentem, hogy ha már nem tudok aludni, szívjak legalább egy kis friss levegőt! A levegőre semmi panaszom nem lehetett, érzékelhetően friss volt itt mifelénk, kicsit megnyugodtam, visszamentem a házba, de továbbra sem tudtam elszenderedni. Hát továbbolvastam a tavaly abbahagyott Szép asszonyokat a gazdag házból című kötetet, amely minden fejezetével mind jobban és jobban meggyőz arról, hogy az emberi természet ezer év alatt semmit sem változott. És a világot továbbra is a pénz irányítja!
Reggel persze kikaptam feladatnak a zajszennyezés témát, és kába fejjel nekiláttam, hogy felhívjam az üzem szóvívőjét, aztán meg a környezetőrség képviselőjét, Utóbbitól hasznosabb infókat tudtam meg, mint előbbitől, mégpedig azt, hogy örülhetünk, amikor sűvít a gyárkémény, mert ezzel akadályozzák meg, hogy felrobbanjon! Magyarán, amikor nem sikerül a hőmérsékletet szinten tartani a berendezésben (a nevét nem árulták el, csak azt, hogy Ammónia 4), megnő a nyomás és a hő ott benn, és egy bizonyos szint fölött kikapcsolódik a gépezetet, mert robbanásbiztos, leáll tehát a működése, kinyílik egy biztonsági szelep, és a kis résen lassan, szépen kiszivárog a túlontúl felhevült gáz. Mivel a nyílás – ahogy a környezetőr fogalmazott -, nagyon kisméretű a nagy gázmennyiséghez képest, elkezd sűvíteni a gyárkémény, mintha csak egy óriás, földönkívüli lény fütyülne! Szóval, ha ez a zajszennyezés nincs, akkor robbanunk! Ez a kombinát berendezéseinek biztonsági mechanizmusa. Ez szükségszerű! Aztán meg ott van a leállás és újraindítás kérdése is. Azt nem értettem meg, és el sem magyarázták, hogy akkor miért kell jobban szennyezzen fónikusan is, de minden karbantartási, vagy javítási munkálat után ez várható. Egy biológus barátommal is konzultáltam az első cikk írásakor, ő akkor úgy vélekedett, hogy a génmódosítás sokkal kevésbé ártalmas a műtrágyagyártásnál, de ebben több pénz áll, a profi génmódosításra meg nincs elég alap. Ha ez nem igaz, ezt ne rajtam kérjétek számon, plz.
Most tehát boldog vagyok, hogy az élet megkegyelmezett, okosabb lettem, többet megtudtam a témáról, és az is kiderült számomra, hogy a kombinát technológiája mennyire precíz és korszerű, és robbanás helyett csak egy kis éjszakai zajt kell elviselnünk, és egy kis másnapi kábultságot. Ez benne van a környezeti tanulmányban, a környezetvédelmi ügynökség elfogadta ezeket a feltételeket, akkor mi miért ne fogadnánk el? És hátha legközelebb mégiscsak egy UFÓ fényei villognak az erdő alatt, amikor hajnali 4-kor a fura zümmögésre kitántorgok a kertem végébe!