Vidéktől városig és vissza
A tavalyi népszámlálás adatai szerint a hazai lakosság 52,2%-a városon él, ez abszolút számokban 9.941.200 személyt jelent a 19.053.815-ből.
A faluról városra költözés a kommunista indusztrializáció velejárója volt – az elmúlt 33 évben nyilván volt még migrációs – de akkor is csak részben van már ebben látnivaló. A nagy kép mellett ugyanakkor látjuk azt is, hogy aki teheti egy nyugodtabb, lassúbb élet reményében lelép a városból.
Egyesek a peremtelepülésekre, tovább növelve az úgynevezett alvófalvak térbeli kiterjesztését, mások messzebb a várostól (annak zajától, nyüzsgésétől, élhetetlenségétől). De a munkahely, az iskola, a baráti társaság nagyon sok esetben marad. Így a költözéstől remélt nyugodtság csak részben valósul meg.
Hogyan lehet városiból falusivá, elnézést, vidékivé válni? Melyek a váltás előnyei és hátrányai? Hogyan zajlik a beilleszkedés, van beilleszkedés vagy csak párhuzamos egymás mellett élés?
Pásztor Gyöngyi szociológus és a várost vidékre cserélő Gáll Ágnes és Dr. Kentelky Endre a mai Esti Tagozat meghívottjai. Az élő beszélgetésbe azonban bárki bekapcsolódhat a 0265 222022-es telefonszámon.