Rákellenes terv van, de használjuk?
A Marosvásárhelyi Rádió Medicina
(2026. február 18-án, szerdán este nyolc órától)
c. műsorának tartalmából:
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2022-ben világszerte mintegy 20 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizáltak, amely egyetlen év alatt közel 10 millió halálesethez vezetett. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatása alapján 2000 és 2022 között a rákos megbetegedések száma Európában közel 30 százalékkal emelkedett. Ráadásul az alacsonyabb jövedelmű országokban a késői felismerés és az ellátás késedelme rosszabb kimeneteleket eredményez, ami világosan jelzi, hogy a rákellenes küzdelem döntőrészt gazdasági és (szak)politikai probléma. A Journal of Cancer Policy szakfolyóiratban közölt átfogó felmérés szerint a nemzeti rákellenes tervek négyötödének nincs reális költségvetése, tízből kilenc figyelmen kívül hagyja a kezelésekhez való hozzáférés késedelmeit, az onkológia ellátás kapcsán pedig csupán minden ötödik terv foglalkozik a lakhelytől függő egyenlőtlenségekkel. Pozitív példaként lehet említeni Franciaországot, Japánt és Írországot, ezen országok világos célokkal operálnak, valamint jól meghatározott pénzügyi forrással, továbbá rendelkeznek egy hosszú távon is nyomon követhető rákellenes stratégiával. De mindeközben mi a helyzet Romániában, ahol szintén van rákellenes terv, azonban ennek a nyomon követése és gyakorlatba ültetése már sokkal nagyobb kérdés.
Dr. Dégi Csaba Lászlóval, az Európai Rákszervezet korábbi elnökével, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ombudsmanjával a Medicina szerkesztője, Nagy-Bodó Szilárd beszélget.