Mit tartasz giccsesnek?
A giccs a konzumkultúra része, egyszerű érzelmi és gondolati termékeket közvetít, közhelyeket, sztereotípiákat használ túlzó módon. A giccs a művészet látszatát kelti, a művészetek eszköztárát működteti, célja a tömeges fogyasztói igények kielégítése.
Czakó Gábor képzőművész megfogalmazásában: „A kultúra hangja a csönd. A csönd az elmélyedés, a megrendülés, a fölébredés, a bekapcsolódás, a megértés, a tisztaság, a bölcsesség hangja. A giccs hangja a zaj. A kultúra megrendít, a giccs megőrjít. A kultúra katartikus, tisztít, a giccs szennyez. A kultúra tétje az üdv, a giccsé a bevétel. A kultúra a közösségben terem, a giccs a tömegben.” A műértelmezés, a műalkotással folytatott párbeszéd időigényes. Az átlagember számára az a kényelmes, ha egy-egy művészeti alkotás befogadásakor nem kell komoly erőfeszítéseket tenni a mű értelmezésekor. A giccs jelen van az irodalomban, a képzőművészetben, a zeneművészetben, a filmművészetben, a színművészetben, az építészetben, a divatban, a modern kori népművészet-utánzatban. Az irodalomban például a túlzásba vitt érzelmesség, érzelgősség mentén mutatható ki.
Te mit tartasz giccsesnek? Téged zavar a bennünket minden oldalról körülvevő giccs? Vagy úgy gondolod, hogy nincs értelme a giccs ellen küzdeni? A giccs elfogadása az értelmi intelligencia alacsony szintjére utal?
Február 29-én a csütörtöki PárBeszédben erről a fontos témáról lesz szó este tíztől éjfélig. Gyéresi Júlia és Ila Gábor minden rádióhallgatót szívesen lát egy tartalmas beszélgetésre, tartsatok velük!