Mit jelent tulajdonképpen a megbocsátás?
Gyerekkorunkban azt tanuljuk, hogy haragot tartani csúnya dolog, és jobban járunk, ha azonnal megbocsátunk annak, aki megbántott minket. Aztán felnövünk, és megtapasztaljuk, hogy nem világvége, ha valaki kiölti ránk a nyelvét. Jönnek ellenben a megalázó iskolai helyzetek, a szerelmi csalódások, a munkahelyi konfliktusok és a hazug barátok. Szembe kell néznünk a csalódásokkal és a haraggal, amit sokszor képtelenek vagyunk kezelni.
Mi a harag? Jó megélni a haragot? Igen, mert a harag az egyike a legfontosabb érzelmeknek, és mindig jelez valamit: egy cél elérésében akadályozva vagyunk. Vagy kifelé vagy befelé irányuló agresszióhoz vezethet, ezért nagyon fontos, hogy megtanuljuk kezelni. Elfojtani semmiképpen nem szabad. Vajon képesek vagyunk megbocsátani azoknak, akik becsapnak, megszégyenítenek, megcsalnak bennünket? A sérelmek skálája széles, de a legérzékenyebben általában a kritizálás, a cserbenhagyás és a nyílt visszautasítás ér bennünket. Kinek mennyire megy nehezen a megbocsátás? A haraghoz való hosszas ragaszkodás valóban segít a minket ért sérelem nyomán keletkező fájdalom enyhítésében?
Március 11-én a csütörtöki PárBeszédben erről az érzékeny témáról társalgunk este tíztől éjfélig. Gyéresi Júlia és Ila Gábor érdeklődéssel várja a hallgatók bekapcsolódását a diskurzus folyamatába!