Mi mindenre vagyunk allergiásak?
Sajnos az allergia mára a világ szegényebb és fejlettebb országaiban egyaránt népbetegséggé vált. Ez a kór egyidős az emberiséggel, ellenben az allergológia mint önálló tudományág alig több mint százéves. Ennek az az oka, hogy az allergiás tüneteket sokáig egyéb kórok számlájára írták, mivel az elváltozások valódi okait homály fedte. Az általánosabb meghatározás szerint az allergia nem betegség, hanem a szervezet védekező rendszerének válasza a környezet káros hatásaira. Azaz voltaképpen az antigének (pl. baktériumok, pollen, különféle vakcinák, szérumok, vegyi anyagok) és az ellenük felvonuló antitestek találkozásának a következménye. Ekkor ugyanis olyan kémiai anyagok keletkeznek, például a hisztamin, szerotonin, bradykinin, amelyek hatására az izmok összehúzódnak, a szövetek megduzzadnak, kipirulnak, nedvedzeni kezdenek. Sokszor azonban a hatás összetettebb, nem helyhez köthető, hanem a szervezet vagy egyes szervek működését befolyásolja. Már az ókori görög orvosi munkákban szerepel a sokféle ételallergia, majd később az asztma leírása is felbukkan. A virágpor-allergia és a szénanátha említése a 16. században történik meg. Mi mindenre lehetünk allergiásak? Képesek vagyunk kezelni és elviselni az allergiás tüneteinket? Mi az oka annak, hogy a túlérzékenyek aránya egyre nő?
Július 29-én a csütörtöki PárBeszédben erről a sokakat érintő témáról esik szó este tíztől éjfélig. Gyéresi Júlia és Ila Gábor számít a rádióhallgatók aktív részvételére, tartsanak velük!